LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Levéltári napok, konferenciák - Levéltári Nap a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárában (Bojtos Gábor). Levéltári Szemle, 64. (2014) 4. 91-93.
Hírek 92 A következő előadó Nagy Szabolcs , a Veszprém Megyei Levéltár főlevéltárosa , a Székely Hadosztály és Kratochvil Károly életpályájának elismert kutatója volt, aki a cs. és kir. sz ékelyudvarhelyi 82. gyalogezred tagjainak tevékenységéről szólt. A 82. gyalogezred főereje Észak-Itáliában fogságba esett. Ők a hadifogoly -táborból csak hosszas huzavona után té rhettek otthonaikba. Ám volt a 82-eseknek két, kiképzés alatt álló csapatrésze – a menet -, i lletve a pótzászlóalj – , amit a háború befejeződése miatt már nem vetettek be. A Tiro l ban, illetve az erdélyi Szászvárosban állomásozó alakulatok korabeli története rendkívül jól illusztrálja azokat a nehézségeket, amelyeket az ország területi integritását fenyegető erő k kel szembeszállni kívánó honvédeknek le kellett győzniük ahhoz, hogy hazájuk fegyveres védelmét egyáltalán megkísérelhessék. Az előadásban a Tirolból a forradalmi Ausztrián és Magyarországon keresztül, sokszor fegyveres atrocitások árán hazatérő, és Szászvárosból az ellenséges románok területein keresztül Székelyföldre tartó két zászlóalj történetét, a Székely Hadosztályhoz történő csatlako zásukat vázolta fel. Bojtos Gábor főlevéltáro s előadása következett a világháború menekültje i ről, Jász Nagykun-Szolnok vámegyének a menekültek fogadásában betöltött kiemelkedő szerepéről. 1914-től ugyanis a hadba vonulók családtagjainak segélyezése, a sebesült katonák ellátása, a népkonyhák felállítása, később a hadikölcsön -kötvények jegyzése mellett a hátországra h árult a hadműveletek következtében menekülni kényszerülő lakosság ideiglenes befogadása is. Így már 1914-ben mintegy 2500 menekülőt helyeztek el Jász -Nagykun -Szolnok várm egye területén. A felvidéki -galíciai menekülteket internáltak követték, majd az 1916. augus ztus végén bekövetkező román támadás következtében tízezrek voltak kénytelenek egyik percről a másikra elhagyni erdélyi otthonaikat. A szolnoki vasútállomáson szinte azonnal megkezdte működését a „Vármegyei Menekültügyi Kirendeltség”, amelynek vezetésével kechkeméthi dr. Pethes László t, vá r megyei aljegyzőt bízták meg. Az előadó bemutatta Pethes rendkívüli tevékenységét, és az országban egyedülálló elosztó-, irányító -, ellenőrző - és gyű jtőállomássá fejlesztett kirendeltség mindennapi munkájába is betekintést engedett. Szólt a menekülők létszámáról, elhelyezésükről, ellátásukról, életkörülményeikről. A székelyudvarhelyi múzeum jóvol tából a hallgatóság érdekes kordokumentumokat, pl. az udva rhelyi főjegyzőhöz, Paál Árpádhoz kötődő tárgyi emlékeket és iratokat is megismerhetett. 1917 őszén egy pár hónapra csángó menekülteket is befogadott a város és a megye. Az 1918-ban bekövetkező újabb román támadás ismét tömegeket mozdított ki lakhelyeikről. A m enekültáradat azonban ekkor egyszerűen átugrotta Szolnokot, így a Kiren deltség mindössze 42 menekülővel foglalkozott 1919 tavaszáig. A rövid szünet után Csősz László történész -levéltáros a holokauszt helytörténeti v onatkozásairól szólt. A téma ismert kutatója előadásában egyéni és családi történeteken k eresztül, a mikrotörténelem módszereivel idézte fel Szolnok város történetének egyik legtragikusabb epizódját. Hetven évvel ezelőtt a magyar állam közel félmillió polgárát szolgáltatta ki az or szágot meg szálló náciknak. 1944 áprilisa és júliusa között a vidéken élő zsidó lakosságot a magyar közigazgatás aktív közreműködésével gettókba zárták, majd többségüket az auschwitzi megsemmisítő táborba deportálták. Szolnok nyolcszáz polgárát gyilkolták meg a holokauszt során. Csősz László levéltári iratokra és személyes dokument umokra (naplókra, visszaemlékezésekre, fotók ra) támaszkodva mutatta be a tragédia stációit és szereplőit: a lelkesen vagy kényszerből közreműködő végrehajtókat, az áldozatok reakcióit, a passzív vagy nyerészkedő szemtanúkat és azon a keveseket, akik a zsidóellenes ko rszenvedéllyel szembeszállva igyekeztek életeket menteni. Számvéber Norbert őrnagy, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos munkatársa az I. vi lágháború magyar katonai vesztes églistáját tartalmazó adatbázist mutatta be. A 2012 -ben
