LEVÉLTÁRI ÁLLOMÁNY GYARAPODÁSA, CSÖKKENÉSE
Bernád Rita Magdolna: A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár gyűj tőközpontjai. Levéltári Közlemények, 88. (2017) 401-
Ugyanitt megjegyzi, hogy ezek nagy plébániák, és több faluban fiókegyházközségük van.38 Damokos Kázmér erdélyi apostoli vikárius székelyföldi vizitációs jelentésében, amelyet 1668-ban a Kongregációhoz terjesztett fel, Gyergyószékben négy anyaplébániát sorol fel: Gyergyószentmiklóst két filiával (Tekerőpatak és Kilyénfalva), Szárhegyet szintén két leányegyházközséggel (Ditró és Remete), Alfalut Csoma -falva filiával és Újfalut.39 Az 1753-as, az 1761-es és az 1782-es egyházmegyei sematizmusok szerint a kerületet a következő plébániák alkották: Alfalu, Csomafalva, Ditró, Kilyénfalva, Remete, Gyergyószentmiklós, Szárhegy, Tekerőpatak, Újfalu. A gyergyószentmiklósi örmény plébánia 1782-ben külön örmény rítusú főesperesi kerületben szerepelt.40 A gyergyói főesperesi kerületet 1846-ban 11 plébánia alkotta. 1870-ben a kerület Maroshévízzel bővült. 1882-ben 12 plébániája volt: Alfalu, Csomafalva, Ditró, Kilyénfalva, Remete, Szárhegy, Gyergyószentmiklós (külön örmény és latin szertartású plébániák), Tekerőpatak, Toplicza (Maroshévíz), Tölgyes és Újfalu. A főesperesség a 20. században tovább bővült Borszék (1901), Gyergyóbékás (1913), Gyergyóhodos (1925), Gödemesterháza (1927), Orotva (1973) és Marosfő (1999) egyházközségekkel. A kerület egy újabb plébániáját 2008-ban alapították Gyergyószentmiklóson Szent István tiszteletére, templomát ugyanez évben szentelték fel. A gyergyói főesperesség legújabb plébániája szintén Gyergyószentmiklóson létesült 2017-ben, a felszegi Szent József tiszteletére ugyanez évben felszentelt templom mellé. A gyergyói főesperesi kerületet jelenleg 22 plébánia alkotja. A főesperesség központja, rövidebb megszakításokkal, Gyergyószentmiklóson működött. Gyergyószentmiklósra 2006 decembere és 2007 januárja között kerültek be Borszék, Ditró, Gödemesterháza, Gyergyóalfalu, Gyergyóbékás, Gyergyóhodos, Gyergyóújfalu, Gyergyócsomafalva, Gyergyótölgyes, Háromkút, Kilyénfalva, Ma -ros fő, Maroshévíz, Palotailva, Ratosnya, Tekerőpatak és Vasláb plébániai levéltárai. Ezek az irategyüttesek 2007 tavasza és ősze között kerültek hozzáférhető állapotba. Szárhegy levéltára 2009. szeptember elején került Gyergyószentmiklósra. A be gyűj tött iratanyagok némelyike külön említést érdemel: a Szárhegyről előkerült – nemrégiben restaurált – fejedelmi oklevél (1637), Gyergyóalfalu 17. századi iratgyűjteménye és az Egerből 2009-ben hazakerült anyakönyvei,41 továbbá Gyergyó -Mérleg 414 38Uo. 362. 39Uo. 378. 40Calendarium dioecesanum venerabilis cleri M. Principatus Transilvaniae ad annum qui est post bissextilem secundus MDCCLXXXII... 17.; Bárth: i. m. 15., 25., 32. 41Gyergyóalfalu tizenhárom kötetnyi anyakönyvét (1714–1931) és historia domus át (1886–1930) a második világháború idején, 1944-ben Füzesabonyba menekítették. Ezek a kötetek 1993-ban bekerültek az Egri Főegyházmegyei Levéltárba biztonsági és megőrzési okokból. Végül 2009 szeptemberében hazakerültek Egerből, így részben Gyergyószentmiklóson a Gyűjtőlevéltárban, rész-
