Lapszemle, 1933. július

1933-07-14 [1399]

mutatja, hogy az életrajz szexint a bánsági Dragaiina, mint az osztrák-magyar hadsereg fiatal tisztje nagyban kittintette ttagát 1882-ban a boszniai hadjáratba n.Asután azonban nemzeti érzést nem engedte m«g

9 hogy tovább szolgáljon az ellenségnél s mgy él ítve szedelmsk között átszökött Orsovánál Romániába? s az ottani hadseregbe lépett ba.Aa*

011

** rangjáról önként mondott le nam politikai okokból és nyiltan távózott Romániába: /Bef. megj./ & Cuvantul /L 3/ maga tülekszik az olasz vená ••gitt aradi lát Pgfttáaárélt amikor is Pap-Csicsó az tidvöz; lésnél kijelentettej, hogy nem nyújthatja át nekik « város és megye román történetét? mert még nincs megírva, de három hónap alatt kész laaa az évszázados rlleö ségtól visszaszedett határmegy a történeta.- A la? rámutat, hogy milvan btinös könnvalmtiaSg volt f^lfajffiiror„=__ agrfggal-ha táros terüle

tek történetének ronff n jzaggan^. hói való ma ff na mi. rrfafty' mert az angol képViselók revíziós mozgalmával szambán milyen jól lehetne nto&$ használni ezakat aa adatokat, igy padig az angol kö^vélaméy csak magyar történelmt munkákhoz jut. ™£JwJL-JL^Jí^íL_g_i *-* v a fc.-,r, A félhivatalos Dreptatea A3/ *A kiae

bbaéfak iga rp^n^l^Bt*oi;att. vezércikkében újra alatóéeja $ szokott mesét, hogy a kisebbségek Romérd a területén teljesen ugyanolyan jogokat élveznél-, mint a többaágiek és sehol a vi tágon olyan na az Miségi türelem nincs.