Lapszemle, 1932. január

1932-01-05 [1381]

politika, amint a múltban nem hagyott semmiféle járható utat járatul lanul és rátalált a megoldásokra, amelyele a nemzet céljainak és az ország érdekeinek megfelelteken mostani kibontakozást is ezen az uton fogja elérni. Kevesebb kortes lármával, de annál pozitivebb hoz- ] záértéssel és ami a fő állami érdekeinknek és nemzeti önérzetünknek 1 sikeres megőzésével - |J A "Magyarság" vezércikkében Ajtay Józsefnek "A kibontako- • zás útja" cimü könyvét ismerteti s rámutat, hogy Ajtay a magyar- <|l cseh-osztrák gazdasági közösség ötletét is mérlegre teszi és rásutat, hogy mit kereshetne a csekélyebb hitelerővel dolgozó, kevésbbé organizált és racionalizált ausztriai ipari termelés a sokkal mozgé konyább és nagyobb tőkeerővel versenyző cseh nagyiparral szemben, egy aránylag olyan sovány fogyasztó piacon, mint aminő az agrárMagyarország, Felveti azt a kérdést is, hogy vájjon micsoda érdekei fűződnének Franciaországnak egy olyan gazdasági és idővel politikai csoportosuláshoz, amelyben 10 millió német állana szemben 7 millió I csenve 1, ha nem is vesszük figyelembe azt a tényt, hogy ebben az alakulásban 10 millió magyar is szerepelne, azokkal a centrifugális tényezőkkel együtt, amelyek ma a tót és rutén autonómiát hangoztat-, jak. Nyilvánvaló, hogy belátható időn belül ebben a komplexumban a magyar-osztrák s zolidarit ás jutna a döntő politikai túlsúlyhoz, ami a német terjeszkedés lehetőségét egyengetné a Duna-völgyében .Különben is nem Csehország akart csatlakozni a Német Birodalomhoz,hanem Ausztria, nem Csehországot kell visszatartani a nagynémet birodalom j ba való beolvadástól, hanem Ausztriát, amiből az következik,hogy ' Ausztria sorsa az, amelyet Páriának fontolóra kell vennie. Az még nem lehet ok a magyar-osztrák vámszövetség mellőzés éhez, hogy a V csehek életre-halálra hadakoznak ellene, sem pedig az, hogy Francia I ország mindenáron gaadasági trializmust akar teremteni, a "Magyar- 1