Lapszemle, 1930. július

1930-07-04 [1364]

megegyezés jött létre az uj prahovai Duna-híd építésére vonatkozóan."Kossuthtól Benesig" cim alatt a "Budapesti Hírlap" ma vesére' cikkben reflektál a "Temps" tegnapi vezércikkére, amely Magyarország és akisentente viszonyával foglalkozik s amely Budapestet az európai politika tengelyébe helyeztej aaikor megállapít ott a l hogy az európai konföderáció feltétele a közeledés Magyarország és a kisentente között. A "Budapesti Hírlap

8 cikkírója is rámutat, hogy a Rajna felszabadulása ut ái, bizonyos, hogy a Duna«kérdós tolódott az európai politika tengelyébe és "bizonyos, hogy az egész világ közvéleménye most azzal az ér deklődóssel fordul ^agyarcrszág felé,' hogy vájjon lesz-e bátorsága netagadni a Duna-kon födeaációban való részvételt és útját állani annak a prágai törekvésnek, amelynek £áneurópa a cégére^ A Duna«konföderáoió ügynökei Kossuth Lajosnak egy egész más viszonyok között született kon cepcióját próbálták kisajátítani , de legalábbis szerénytelenek, ha azt hiszik^ hogy ezt az uj koncepciót az 6 politikai receptjükre lehet megszervezni-. Az egész prágai erőlködés, mondja a "Budapesti Hírlap" , amely cseh hegemónia alatt Csonkám agyar országot "a dunai konföderáció börtöaébe akarja zárni" azzal könyvelhetjük el

? hogy ha bizonyos politikai koncepciók menedzserei csáugyai olyan fontosnak találják a dunai konföderáció megvalósít ás át és ha csakugyan egész Európa életkérdósé ne k tartják, hogy Heg yar országot rábirják a részvételre, akkor bizonyára meg fogják találni a módját annak, hogyMagyar ország számára elfogadhatóvá tegyék ajánlatukat Elsősorban azzal., hogy ítem kötik ma*, gukat a trianoni dogmáhozi Ez az uj politika annál termékenyebb volna, mert a magyar nemzet senuailyen irányban saa táplál gyűlöletet és kész őszinte barátsággal kezet nyújtani mindenkinek, aki nem tagadja meg t &l e élet felt ét eleit Az angol alsóházban Bethlen gróf minisztereinök londoni útjával kapcsolatban ujabb interpelláció hangzott ©1'* A "Sápszava" i az