Lapszemle, 1930. június

1930-06-10 [1363]

ismerte a régi Magyarország viszonyait, ^pponyi állításait a helyes méretekre szállította le« Dérer többek között azt mondta

8 hogy gróf Apponyi Albert, ki a háború, előtt több éven át Magyarország közoktatásügyi ministère volt és egyike a legtekintélyesebb magyar államférfiaknak, 1909-ben megszavaztatta az ismert Apponyi-féle törvényt, amely nemcsak a nem magyar ajkúak részéről részesült heves támadásokban, ht-nem a kultúremberiség leghivatottabb vezérei legélesebb kritikáját is kivi va, igy közöttük Björnsonét., Ez a törvény a szlovák,rutén, sze|?b És román és német iskolákat valóságos gyermekkinző kamrákká alakította át és szaporította az analfabéták számát; kiindulópontja lett a tanítók szörnyű üldözésének a nem magyar iskolákban ha nem akarták nemzetiségüket elárulni„Az Apponyi iskolatörvény következménye volt a szlovák tannyelvű iskolák hihetetlen mértékben való visszaesése, mert gróf Apponyi nem tűrt egyetlen polgári vagy középiskolát, szakiskolát vagy tanítóképzőt , amelynek szlovák tannyelve lett volna* A szlovák Írókat üldözték, a szlovák irodalom terjesztését megtiltották^ még a vallásoktatásból is kirekesztették a szlovák nyelvet így nézett ki gróf Apponyi kultúrpolitikája,- mondotta Dérer és Apponyi most éles kritikát mondott a osehszlovák köztársaság politikájáról a szlovenszkói ős ruszinszkói magyar kisebbségekkel szemben. Ó Dérer Apponyi gróf állitásaival szemben, kénytelen megállapítani, hogy Csehszlovákiában nem vezetnek megsemmisítő hadjáratot a magyar nép és magyar kultúra ellen. Dérer azután felsorolja, hogy Szlovenszkóban ős kaszinszkóban hány magyarajka lakos van és hány népiskola ős polgári iskola valamint középiskola, tanító képző stb. áll rendelkezésére,. Dérer hangsúlyozta, hogy 1928 évi 635 szlovenszkói magyar községben rendeztek be népkönyvtárakat Ebből is látszik, hogy a csehszlovák köztársaság teljes mértékben teljesiti kötelességét a magyar kisebbséggel szemben és hogy igyekezete oda irá OBS7Á fZn^ I 171/ITT TA' n