Lapszemle, 1930. április

1930-04-07 [1361]

Külpolitika A Gjtf mani a_/4-159/_J_cDndcmi__táyi^ts.jelenti^_ hogy Harpld Nicholsónnak édesajt^járől^ iHíl^-.^^íIP-PÍFJI^2-...-ÍS?^?J:jgt_t_nyv_e London politikai köreij^n^na^'^fe 1 tünés t_ kel t etj^ mert Sir Arthur Nicholson az angol külügyi hivatal állandó helyettes államtitkára volt a háborút megelőző döntő napokban. A könyvből két jelentős tény derül ki: ]/ hogy Anglia tévedés alapján üzente meg Németországnak a lé borút és 2*/ hogy Anglia 5s Franciaország között már 1912-ben el volt határozva Belgium semlegességének megszegése, - AJ}AZ^bl£2^1öPáöSÍ »£2iláÍíélH£Í--^i£Í^:-^

J

]2„ n

°gy Anglia ismert szocialista grófnője _í^ÜI£5'i^5íL-.52^

;

ri§iíi JLPsiÜ.-Heraj.d^banJ|i chols,onnak_a Jialgiumőtt la&y Warwick jelenti, hogy -5 maga vett részt 1910-ben mint tolmács egy beszélgetésben, amely Clemenceau és Prench angol tábornagy között folyt le, és hogy akkor a franciák azt a tervet terjesztették az angolok elé, hogy az angol hadsereg Belgiumban szálljon partra és Belgiumon keresztül meneteljen Németország ellen,. - 4JtonJdLJí1&j&'J2^ jfcffi

e

,.

r J^ffAf.ffi * szerkesztős ég a könyvből az 1908-i boszniai válságról szőlő fejezet_fordítását hosza, mely válság szerinte már jelzi a háború és a béke közötti utati Luther dr a birodalmi Bank elnöke, aki hivatalból lesz tagja a Nemzetközi Fizetségek Bankja igazgató tanácsának, az igazgatótanács kát további német tagját dr Kari Melchior hamburgi bankár valamihjfc dr PauL Reusck nagyiparos személyében -jelölte meg. /Béri Tagebi 4-16J/ ~~