Lapszemle, 1929. október

1929-10-28 [1355]

amikor Tukát a szlovák autonomista vezért 15 évi börtönre itéli. Cikkiró kiemeli, hogy a jugoszláv kisebbségek a szigorú cenzúra miatt nem mondhatják meg véleményüket a kormány dekrétum szülte uj nemzetről. De nyilvánvaló, hogy sem a horvátok sem a szerbek nem örvendenek annak, hogy megfosztották őket történelmi nevük és jellegüktől. A jugoszláv moharaedánokra a nemzetnek ez a kapkodó uj felosztása, amely Bosznia történelmi egysegét négy részre szeli, éppenséggel politikai katasztrófát jelent. Ugyanúgy tiltakoznak Csehszlovákia tótját a centralizáció ellen tu-'va tudván, hogy az csak a cseh hegemóniát célozza a többi nemzetiségek felett. Hogy egy kormány, amelyet olyan himánua államfő mint Maazaryk ós olyan okos politikus vezet mint Benes, 15 évi börtönre tudta Ítélni a szlovák vezért egy be nrm bizonyított hazaárulásivád alapján, azt mutatja, hogy bármi áron meg akaij» teremteni a csehszlovák állam és nép egységét. Az erős kéz politikáját mutatja az ie, hogy újra éledt a szigorú cenzúra, amint ezt a Bécsbe érkezett Szlovák üres hasábjai bizonyítják. Cikkiró kétségbevonja, hogy a Tuka-itélet célra vezetne. Eddig legalább 'jsak uzt eredményezte, hogy a tótok kiváltak a kormányból és ellenzékbe mentek azzal a szándékkal, hogy a magyar ás nénet kisebbségekkel fognak együttműködni, A magyarokat sem kedvetlenítette el az itélet, sőt uj impulzust adott a revizionistáknak, akik a cseheknek arra az ügyet len érvelésére, hogy a magyarok több szabadságjogot élveznek Csehszlovákiában mint saját országukban, joggal mutathatnak a "uka-itéletre, mint a kisebbségekkel való bánásmód egy példájára. A ilaszaryk-RajnisB intervju körül felmerült koutroveraiák, cáfolatok és ellencáfolatok ismertetése után cikkiró megjegyzi, hogy azoknak legérdekesebb momentuma az, hogy a letagadott üh'szaryk intervju nap. Teleki éa Benea közOtt világra hozta, nogy már 1921-ben folytak tárgyalások/még pedig éppen a mostani Maazaryk-ftajniss intervju szellemében. Ezeknek a tár-