Lapszemle, 1929. szeptember

1929-09-04 [1354]

tanintézetekig,tekintet nélkül arra^iogy felekezeti,községi vagy magánintezetek voltak-e, AZ államosítás miniszteri rendelettel történt, a fenntartók beleegyezése nélkül,tehát ugy állami,mint nemzetközi jog szerint törvénytelenül,, iz eddig fennálló iskolai törvények a magániskolákat megengedik, ilyenek vannak Szlovéniában,Boszniában Horvátországban, csak éppen a németekét államosították kényszerrel, éa nem engedik uj magániskolák nyitását részükre., Az államosított német iskolákból egyszerű párhuzamos osztályok lettek az állatai intézetek mellett, jórészt nem né- met, sőt németül nem is tudó tanerőkkel, akik eredményesen nem tudnak tanítani, AZ előkészítő osztályokban kizárólag szerb-horvát vagy szlovén a tanítási nyelv az első osztálytól kezdve vegyesen az államnyelv és a német,,, holott a kisebbségi egyezmény szerint az állam nyelve csak kötelező tárgy lehetne., nem pedig előadási nyelv. A német nyelv egyre jobban háttérbe szorul, a harmadik osztálytól kezdve egyes tárgyakat kizárólag az állam nyelvén adnak elő, ugy hogy a gyermekek éppen zele t a fontos tárgyakat nem tudják megtanulni, az v. és YI.osztályban pedig még csak tantárgyként 3em szerepel német anyanyelvük* Í3l az iskolázás pedagógiailag aemriüTt sem ér, mert a német gyermekek otthon dialektust tanulnak,, ugy hogy egészen külön nyelvként kellene megtanulniuk az iskolában a német irodalmi nyelvet Ráadásul négyféle irott ós ugyanannyi nyomtatott ABC-t kell tanulniok az elemi iskolában /cirilbetüs szerb latinbHtü3 horvát, got és latinbetüs nóiret/, tehát jóformán nevűiket sem tudják leirni egy nyelven sem,mire az iskolát végzik, Jí'élanal^a oéták maradnak, akiknek erkölcsi ó

3 lelki fejlődésük vissza van vet ve,kulturális és gazdasági haladásuk lehetetlenné van téve,, Az Obzorból már idézett uj elemi iskolai törvény meghagyja a meglevő kisebbségi iskolákat.•mert a nemzetközi szerződések ezt előírják." /Hirl 3/