Lapszemle, 1929. április

1929-04-12 [1349]

A kisantant külügyminisztereinek idei konferenciáját június második fele ben a boszniai Ilidzse fürdőn tartják meg a szerb Hnn~ kovlcs elnöklőtc alatt. Az értekezlet után megkezdik a kisantant gazdasági tárgyalásait, melyre az anyagot Belgrádban raost állitják ösZsze, /bélb.ll/ A Belgrádban folyó szerb-román tárgyalásokon legnehezebb kó.r~ dós a kolostorok ügyének rendezése. A békeszerződés Romániához csatolta a szvaticei és zemlyai szerb kolostorokat,melyéknek jelenté -* keny vagyona volt,de földjülcet a románok elvették. Már 1926-ban folyt a kolostorok kérdésének rendezésére a két állam között tárgyalás,de erediiiénytelenül végződ öt t„/4)élb .10/ Skála Jan,a németországi 3zorb kisebbség vezére és a I.ultur • werk cimü kisebbségi folyóirat szerkesztője, a szerűiében már eiülltett zágrábi cseh otthonbeli előadásán kivül a.népegyetenon is tartott előadást űrről a Hirl,12. vő gre beszámol. Skála hangsúlyozta /no gy nem misszió vagy akció megkezdése végett jött Délszláviába, mert a lausitni szerbek lojális német állampolgárok ős csak kulturális függetlenségükért harcolnak otthon. Zágrábba érkezve fel is kereste aögtön az ottani ' német konzult* A szí rboknak nincsenek politikai aspirációi, csak kultúrájuk szabad ápolását,, nyelvük, dalaik, nemzeti viseletük ég szokásaik szabadsagát kérik* Matica nevű egyesületük megalakulásakor jelentek meg az első szorbnyelvü lapok, verseskötetek és irodalmi munkák, Tan két napilapjuk ós több irodalmi folyóiratuk,de iskolájuk nuncsen s a német iskolákban mindössze heti liárora órát tanulnak a szortb gyermekek anyanyelvükön. Az állandó telepítésekkel,de főleg a német iparosok é 3 k sreskedőknek a szorb területre való bevonulásával nagyon halad a rermalizálás, 'Skála'végül azt aj- nlotta közönségének, hogy szervezzenek rendszeres kirándulásnw* » a ^ .