Lapszemle, 1929. február
1929-02-28 [1347]
dogité r$idsz*rének i smertemsére éúenes volna «zt a ca eh felszólalást, a Külföldön is ian<retessé tenni hadd lássák a müveit Nyugaton, hogy miként gyakorolja a C3eh' , dénökr?^cia ,, a népgondozás kötelességét* A szegény rutén nép hanyag, tehát hal jon éh $ %ysz erü megoldás méltó a prágai demokráciához A "Magyarság és a "Nemzeti Újság 5 " a ientemlitett cinikus felhívással szemben ismertet* Sescreckijnek a ruténföldi agrárpárt v ezé róná a "Z emedd ska Politika "-ban meg j el ent cikkét, a•kyben rámutat, hogy a verhovinai éhinség onnan származik, hogy a iako ssá^üak nincs fó ld j e, d v esz t ett e rég eb bi munkát érül et el t /a bók érsz erzódések jóvoltából/ ós a kivándorlás 1 ehetősége is megszünt*Seflcreckij tiltakozik, hogy a tartományfőnökség cseh sajtóoiganuma két* ségberonja ál Utasainak igazaágát és rámutat hogy a Ruténfól d nyomora olyan mértéket öltött, hogy az az egész köztársaság közvél emónyének figyelmét megérdemli** A horvát parasztpárt gazdasági sz erveKkeniése, - A z "Ujsag" és több rjggdi lap közlik a zágrábi jel efltést hogy a horvát parasztpárti "Hryetértés" kulturszövetség ülést tartott 4 amelyen Predavecz a horvát parasztpárt volt alelnöke indítványára dhatározták, hogy a szövetség keretében aj gazdasági szervezetet iétesitsenes- A z aj szervezet Gospodár néven minden faluban fiókot létesít, az uj szerveset párti , fezetőségét a parasz^ , ^yetértés , ' áprilisi nagygyüleén választják meg. Az uj szervez étben a horvát parasztpártnak Kizárólag gazdasági alapon m«gkisérdt átszervezését látják. Szerb közeledés a horvátokhoz. - A "Magyarság*^ <=gy hosszabb béfeádi kdtezésü'cikkb^i"teszi "szóváT hogy olyan*tün"í ek mutatkoznak, hogy Zsifkovicsók mindinkább a horvátok k esve beakarnak járni. A horvátok ugyan tdjea szervezettséggé távol tartják magukat minden olyan cselekedettől, amely matt a szerbek Kdl emetl enk odhetnénéc. Az államcsíny után bekövetkezett halálos csend egyidag tetézett a bdgrádi
