Lapszemle, 1928. október

1928-10-22 [1343]

ez a kérdés nem lehet alapja pártja politikájának, hogy nagy tartózkodást kell tanúsítania a hogy egyebet nem tehet minthogy ügyel arra*hogy az ajtó nyitva ma adjon a jövőre amikor a körülmények dvezőboek lesznek, ez éles reálpolitika érzékről tanúskodik, ifibből még nem kell arra na következtetni mintha a magyarok minden reménnyel felhagynak s meghajolnának a változhatatlan a orvosolhatatlan előtt,hanem arra igenis következtetni lehet,ho^y _ Bet len gróf nem akarja megmérgezni az európai le

toa siker hivatalosan kört azáltal,hogy minden kilátása nélkül felvessen egy olyan kérdést, amely súlyosan veszélyeztetné a békát.. Többet nem lehet ésszerűen követelni egy kormány elnöktől,akinek számolnia kell a nemzeti érzéssel Bethlen ministerelnök nek a trianoni r

evizióval kapcsol* ban az egységspáft ertekezletén tett knelentéseiról a"Teraps""I9, ,Dabats , Petit Párisién„ Populaire 19

5 tudósitának, a 2 utóbbi röviden, ' K

állay Tibornak az egységespártból való kilépését s Nagy kanizsán történt újra megválasztását mint a ^ethlen-kormány nagy kudarcai állitják be szemraelláthatólag közös forrás által inspirált cikkeikben a J

ournal des Débats /Grauvain / ós az a

cho de Paris 19/Per tinax./ « Mindkettő hangoztatja,hogy Kállay milyen ősrégi család sarja, hogy nagybátyja Bosznia kormányzója volt, h gy Láilay Tibor restaurálta a magyar pénzügyeket s hogy miután liberalizmust ajánló tanácsait a ministeT-Ienök nem vette figyelembe, lemondott mandátumra:ól^ de minden terror ellenére / ezt főleg Hauvain hangoztatja/ nagy győzelost aratva újra megvá.laastották, - xertinax ezzel kapcsolatban azt irja,hogy ennél a vereségnek a hatása alatt közeledett Bethlen gróf iámét a revansbarát fasisztákhoz,s kezd a revizióról be szóin; ,hogy népszerűségét megjavitaa kissé„De most már nemcsak Trianon ellen beszél,hanem a szabadkirályválasztásról is megemlékezik, erre vonatkozó kijelentései csak álorecht főhercegre vonatkozhatnak,aki, akarata ellnére, jelöltjévé vált a volt Habsburg-féle militarista eleinknek; ezeknek akart kedvében já ni Bethlet gróf, a

m i k q ORSZÁGOS LEVÉLTÁR