Lapszemle, 1928. augusztus

1928-08-08 [1341]

parttal való* Összefogása mar nincsen távol, Mindenesetre hirPrerauban lik,hogy Hlinka xxxxxxxx részt fog venni a cseh pártna.-c jubileumi ünnepélyén és ő fogja tartani az ünnepi beszédet. A jugoszláv válságai számos cikk és tudósitás foglalkozik a német sajtóban. A nagynéniét Deutsches l'ageszeitung /6.36I/ belgrádi tud

ü

sitása szerint a jugoszláviai belpolitikai zavarok annál aggályosabbak mert álialuk a gazdasági felépitésbe is bizonytalanság kerül,Érdekesnek mindja a tud°sitás Krup|>-nak a zeniezai vasmüvekben való részvételét és közli,hogy a jugoszláv kormány Krupp müvekkel egyezményt köíött,amely szerint a Krupp cég résztvesz a boszniai zeniezai vasmüvekben és az üzem megnagyobbitásara egy 5 és 60 millió dinár közötti összeget akar beruházni, á zeniezai müveknek Krupp alial ágya és lőszergyárrá történő kiépítésétől eltértek,mert nem lehetett összehozni az ehhez szükséges 1400 millió dinár tőkét. - A Berliner Tagebl./3-363/ Teodor Berkes cikkezik Korosec kabinetjéről éa fejtegetéseit olyan irányban tartja, mintha Zágráb került volna két malomkő közé a belgrádi taktika folytán és e^n^líogva Belgrád lesz az a harmadik,aki végül nevet. Korosec/azáltal - úgymond - hogy segitett Horvátországot a szerb-szlován harapófogó közé hozni,elegendő saj t politikai érdekei voltak,amelyekét meg kellett védenie, "adics és Pribicsevics dacára annak,hogy Radics minden gyűlést "Jézus Krisztus" hevében nyit meg,politikailag csontjaikig anti klerikánusok, ha tetszik,szabadkőművesek, és éppen e: . két politikus pártjai Korosec legnagyobb ellenségei a Horvátországban és Szlovéniába!való hatalomért folyó harcban. Másrészt: arra az esetre,ha a Belgrád és Zágráb közötti súlyos differencák ugy kiéleződnének,hogy'vagy a szerbek egyszerűen lekapcsoljak Horvátországot,vagy pedig a horvátok