Lapszemle, 1928. január
1928-01-25 [1334]
A azetttgott&árái ügyről a lapoi. csak az icmert zavaróa ós elleataondé külföldi lap .jelenté a eket küzl.k A Hirlap /feö/ ezt a cimat adja i*A kiaantant nea követel vizsgálatot Magyarország ellen a szentgotthárdi fegyvercsempészés miatt*. Kise b bségi üg ye k. Pribicaevica vasárnapi zágrábi beszédéből óriási részleteket ad a Hirlap /ü4/ éa Bécsmegyei Napló /f>3/. Többek közt ilyeneket non_ dott ; "A hatalmon levők ugy viselkednek velünk szemben, mintha meghódított néppel volna dolguk. Pedig nagyon tévednek % mi nem vagyunk megköti tott nép, ni szabad akaratunkból léptünk állami Vz.rs^rbo Sze^-.-á- a" 1 Vósznica néhai miniszterelnök azt mondatta aeke*»hogy J»ondon <*s Béris sohasem egyezett volna bele jelenlegi Délszláv Állam megalakulásába, ha nem tudta volna, hogy az itt élő-nép óhajtja az egyesülést Szerbia legfeljebb Boszniát'és a Vajdaság egy részét kapta volna.ítcrvátországot.. Szlovéniát éa Dalmát országot semmié aetr el 1& azonban nemcsak óhajtottuk ezt az államot., hanem életet és vért ia áldoztunk érte, Belgrádban maguknak monopolizálták a kaj lOakcsalani győz*elmet? noha az inkább a miénk,Pasics maga közölte velem a szerb vezérkar adatait 1918-ban a eszerint a szalon!kii f: onton csak 38,000 főnyi rendes szerb hadsereg küzdött és ugyanannyi doUrovolyác, de ez együttvéve csak egyhanamadát alkotta az ot t harcoló seregnek-. De még ha meghódított és legyőzött tartomány volnánk is, akkor sem volna szabad velünk ugy bánni, ahogy Belgrád bánik, mert a párisi békekongresszus előirta a nemzeti kisebbségekkel való bánásmódot- Még ha nemzeti kisebbség volnánk, tehát akkor is nagyobb védelemben kellene részesülnünk, mi azonban az állaiaalkotó többség tagjai vagyunk, do ennek ellenére törvényen kivül helyeztek bennünket a Belgrád nemzeti egysége csak uniformizálást nivellációt,,kizsákmányolást jelent, a mienk pedig minden néprósz és vidék hagyonánya!nak éa előnyeinek tiszteléaét«i iatápoláaát,-. A mai hatalmonlevők ugy uralkodnak, hogy véüénünk kell tőlük civilizációik éa kultúránk vivményait.