Lapszemle, 1927. december

1927-12-16 [1333]

ság gxxxzbx feansliaa fájdalomba merülve gyászolja az anyaországtól elszakított testvéreit, S Leírja ezután a Kárpátok vidékét.amelyen átutazott mikor Cseh-ozlovákián keresztül Magyarország felé közeledett,- s Ti mutat,hogy a magyarok a tőlük most elvett Kárpátokban mennyi munkával és áldozattal építették pompás fürdőhelyeiket, " A kárpátok vidéke egybe f rrott a magyar lélekkel,s szinte megtestesíti a magyrság lelkét," De magyar volt a Kárpátok lei tőin elterülő sikság is,ahol még ma is magyar • parasztok takarítják be a föld termését, Esztergomhoz érkezik ezután, • s megcsodálja a íkxxiika kstalmxs a Dunát uraló hatalmas psimási bazilidrága kát'

;

amely őrködni látszik a magyar osők véren szerzett öröksége fölött, *ügy áll ott ez a gyönyörű templom.mint a Húygat, a latin kultúra első védbástyája. n k vonaton egy magyar utitársnőjével beszédbe elegyedett s ez a magyar hölgy kedves,barátságos hangon beszélt vele Franciaországról, Sz is meghatóttaykagx as irót.hogy ily messze hazájától, ilyen szia patiát talált Franciaország iránt, De elkomolyodott útitársnője.amikor arra figyelmeztette,hogy az a gyönyörű hegyvidék.,amelyet most átutazott mind Magyarországé volt Trianonig. A vonat már Budapest felé siklott,ami újra megragadta valami az iró lelkét; ódes-bus melódiát hallott, egy magyar utas énekelt halkan az egyik fülkében, a A "Hol vagy István kir-.'

; Téged magyar kivan " dalt énekelte az illető,s ez a szomorú magyar melódia olyan volt,hogy benne sírt a magyrság minden bánata,gyásza* Még akkc is fülében csengett az irónak

4

mikor már Pestre érkezett, s maga előtt látta a gyönyörű magyar fővárost•"Bz a .melankólia kapott meg legelő szö£- irja,- több szilajság van benne .mint megnyugvás és lemondás ,any • nyi bizonyos. De ezzel találkoztam először, s ezen keresztül iparkodtam közelebb férkőzni az élő lelkéhez ennek az országnak; amelyet nálunk oly kevéssé s oly rosszul ismernek rt G Peytavi de Faugeres a Revue Prancaise decll.-i szám illusztrált