Lapszemle, 1927. október

1927-10-22 [1331]

lalna állást. Ha a csehek ma azzal djcaBÍreatek, hogy az entente szövetségesei, mondja Bosznia és Hercegovina volt katonai kormányzója, ő viszont hajlandó ezzel szemben leszögezni, hogy jön még idő, amikor az entente hatalmainak leendő vezetői megátkozzák azt a pillanatot, ara3ly aen teret nyitottak a cseh befolyásnak ós Középeurópa problémáját az Ő szájuk ize szerint oldották meg. A csehek meghizhatóságának jellemzésére, elmondja Sarkotics azt is, hogy a háború kitörése előtt, Peren© Ferdinánd meggyilkolása idején, Csehországban személyesen győződött meg, hogy a felháborodás ós a gyász talán még nagyobb volt mint a Monarchia többi részében. Az egósz affaireben, mondja Sarkotics tábornok, az döntött, hogy a csehek ugy látták, hogy az entente húsos fazeka gazdagabb tartalomban, mint a központi hatalmaké ós ezért a jó kiválasztott pillanatban cserbenhagyták régi barátaikat. A firenzei "La Nazione"a Paléologue-ügyről, ós Magyarország reviziós jogáról.- A "Nemzeti Újság" milánói tudástója jelenti, hogy a Firenzében megjelenő "La Nazione" c. napilap, amely Toscana legelterjedtebb fascista sajtóorgánuma, vezércikkben foglalkozik a Paléologue jegyzőkönyv és a Fouchet-jegyzék ügyével. Rámutat mindenekelőtt, hogy Berthelotnak a francia külügyminisztérium igazgatójának prágai látogatása milyen csodálatos módon összeesik a Paléologue-jegyzék körül megindult polémiával, amelynek során kótsógkivül kiderült, hogy 1920,tava szán csakugyan folyamatban voltak francia-magyar tárgyalások. Lényegében az volt a helyzet, hogy Franciaország a bolsevizmus ellesi védőbástyát akart csinálni Magyarországból ós ugyanakkor szerette volna megteremteni azt az erős dunai gazdasági blokkot, amely bizonyos formában a Monarchia helyébe léphetett volna. Bethlen istván gróf minisntereink nek azok a hivatalos kijei öntései, hogy az 1920-as magyar-francia tárgyalások során katonai tervek egyáltalán nem kerültek szóba, semmit sei von le az 1920. évi nyilvánosságra került események fontosságából teip