Lapszemle, 1927. július

1927-07-25 [1328]

kor rámutatott, hogy fölfele tévedések vették, rá a határmegállapitó szakrtőket .amikor a fajok önrendelkezési jogát hangoztatva színmagyar városokat szakítottak el a megcsonkított Magyarországtól-, A nyilt levél De Monzie szénát-.r elé tárja Rotherm-re lord cikkét ós térképét,, amely megállapitja, hogy Pozsonytól keletre, fel egészen a rutén megyékig, amelyekre vonatkozóan, annak idején Millerand ismert kisérő levelében határozott Ígéretet tett tiibb mint egy millió magyar került idegen uralom alá és felszólít3* hogy kapcsolódjék bele a Rothermere lord akciójába;', mert ő hivat&tt arra,-, hogy elmond na újra francia honfitársainak, amit már régebben ue gállapltott., Szabó Lászl

ó az erdélyi magyarság sorsáról és Erdély auto nómiájáról R

othermere lord akciójával kaposolatban/höss zabb cikket ir a Pesti Napló vasárnapi számában . Kgyiíc cikkében a mindent vagy semmit problómára vonatkozólag már csak gazdasági okokból is kívánatosnak tartja,, hogy a tiszta magyar területek visszakapcsolása érdekében inditott akciót minden magyar ember megértéssel fogadja s rámatat, hogy a tiszta nemzetiségi vidékek adminisztrációja és közoktatása milyen terheket ró mindig a magyarságra. Ami padig az erdélyi székelység sorsát illeti, arra nézve Szabó László ugy lát jaj hogy nincs más megoldás mknt Erdély autonómiájának a követelése. Hosszabb történelmi visszapillantásba támaszkodó crveléssek arra a végkonkluzióra jut,hogy ha 184Ö-ban a magyar szabadságharcot le nem verték volnaíürdély és Magyarország uniójának úgyis valaminő autonómiája lett volma a természetes következménye, Ha teját a békeszerddés revíziója érvényre fogja juttatni a népek önrendelkezésének elvét, Szabő László sserint számurk ra jobb megoldást úgysem találhatunk,,mint az autonómia valaminő for já$át.íizzel a magyar közvéleménynek szerinte meg kell barátkoznia* awfflaOa^=£a^LJe„

r-eakedelmJ. szerződés- életbeléptetéséről

, A Reggel cimü hétfői lap szembon a vasárnapi lapok különvöző kombi ORSZA'?C

c LEVÉLTAR J