Külföldi-Belföldi Hírek, 1948. december/1

1948-12-06 [0314]

/ A francia radikál-szocirli aták Do Gr.ullo uszályhordozóivá lcttok,fclyt./ RMf DQ/Í/PM Ö A kongresszus tárgyalásain mindenkor kiütközött a renkoiós álláspont, s ez kifejező ere jutott a. ketonéi kiadásokról és a kommuni str.« cllenes beállító tt cárról szóló hr. tározót bon is. A kongresszus légköro olyan •volt, • mintha Do Gaulle parancsuralmának hivei ültek vő Inc. összo tanácskozásra. Az egykori hatalmas 'Radikális Szocialista Pánt- amely - bár számban megfogyatkozva - n nemzetgyűlés ós a. köztársasági tanács elnöki tisztével ma. is törvényhozási kulcsállásokat tart kezében, határozataival beigazolta, hogy árulója a francia nemzet legfontosabb erdekeinek. Legjobban megdöbbentette a^francia lá5z véleményt Dalodicrnok, a "müncheni politika" gyászvitézének és az 1940. évi nemzeti katasztrófa kezdőményozójének gyászos szerepe a kongresszuson.' Ez a rehabilitált "erkölcsi halott" ma. is vezetője annak az irányzatnak, amely a Rndikál Szocialista Párt szekerét Do Gaulle hoz köti. Ez az irányzat többek között felelős azért a határozatért, amely lehetővé teszi, hogy a Radikál Szocialista P*rt tagjai agybon tagjai lehessenek a tábornok pártjának is.

; /MTl/ A tiét végén véget ér az UNO közgyűlése Gar & Bi/Go/PM ü Paris .december 6. /iűTl/ Az UNO közgyűlése hosszú és aprólékos vita után hétfőn este 45 szavazattal 13 ellenében /két tartózkodá sse V ugy döntött hogy a közgyűlés a hét végén Parisban befejezi munkálatait s o jövő év április -lsején New ^orkban ül ismét össze. Stofford Gripps még jo ideig nem megy Parisba Gar & Bl/Sz/PM Ö , P á r is. december 6.' /MTl/ Sir Stafford Cripps, Anglia pénzügyminiszteré - mint a Mondó londoni tudósítója jelenti - nem Jön Parisba mindaddig, amig Franciaország nem dönt pénzügyi politikájáról. A tudógito a mostani angol-francia gazdasági ellentétekre célozva Imemeli, hogy Stafford Cripps csak akkor hajlandó Parisba jönni, hogy a francia gazdasági kör ölekel -tárgyalásokat folytasson, he Franciaország végre olyan politikát követ, amely véget vet a pénzhígulás veszélyének és lehetővé teszi oz angoloknak, hogy hosszúlejáratú szerződéseket kössenek c franciákkal. Párisi körökben ezzel kapcsolatban arra emlékeztetnek, hogy Anglia már hosszabb idő óta valutareformot szeretne Franclaor.-cságra rákényszeriteni olyan értelemben, hogy az ingadozó frankot más pénzegység helyettesítse. /MTl/