Külföldi-Belföldi Hírek, 1948. augusztus/1

1948-08-11 [0306]

/Magyarország ós Csehszlovákia közös módosító indítványt.1.folyt./ Fő & b/b/Mk Clementis csehszlovák külügyminiszter a többi között megemlítette, hogy az angol inditvány nemzetközivé akarja tenni a Taja és Morava folyókat, holott az első egyáltalán nem, a második azonban csak kis részbon hajózható. Visinszkij felszólalásában külön kitért arra, hogy az•angol inditvány értelmében nemzetközivé kellene tenni a Tiszát is. Adatokat sorolt fel annak bizonyítására, hogy a háború előtt a Tiszán havonta mindössze 2-3 francia uszály hajózott, angol ennél is kevesebb, amerikai pedig egyáltalán nem. Nem gazdasági érdek, vozeti tehát az angol indítványt, hanem egyéb célok. Visinszkij hangsúlyozta, hogy Anglia, az Egyesült Államok és Franciaország külügyminiszterei a Szovjetunió külügyminiszterével egyetértésben, valamint a békeszerződés aláíróival megállapodtak, hogy a nemzetközi ollenorzósnck nem az egész Duna-rendszerre, hanem kizárólag a rúnára kell kiterjednie. Visinszkij rámutatott arra, hogy a szovjet tervezetben foglalt szöveg felel meg egyébként a gazdasági és jogi S2om~ pontoknak is. Biztosítja a parti országok szuverén jogait. 1A általános bizottság elvetette az angol módosító inditványt ás 7 szavazattal 1 /tISA/ ellenében /Anglia és Franciaország nom szavazott/ elfogadta a szovjet szöveget. Ugyancsak 7 szavazattal - Anglia ás .umerika tartózkodása és Franciaország 'elutasító szavazata mellett - elfogadta a bizottság a 3*pontot is, amely a parti országoknak azt a kötelezettségét irja elő, hogy hajózható állapotbon tartsák a Dunát; A 4.szakaszhoz Magyarország és Csehszlovákia közös módosito inditványt nyújtott be. Az inditvány megállapít ja, hogy a Cabcikovo/Bes/-Grönyü Duna-szakaszon a hajózás fenntartásához szükséges .költségek messze felülmúlják azt a mértéket, amely a két parti országra méltányosan esik ós ezért Magyarország és Csehszlovákia indítványozza: Létesítsen az értekezlet e szakasz tekintetében egy adminisztrációs szervet, hasonlóan ahhoz; amelyet a Vaskapu ós a Duna torkolati szakasza tekinteté bon tervez. Clementis a oseh delegáció nevében hangsúlyozta, hogy ozon a Duna-szakaszon a folyam tul lassú és rengeteg homok ós kő rakódik le; aminek eltávolítása óriási költségeket jelent • a parti országoknak. Molnár Erik a magyar küldöttség nevében adatokat sorolt fel, amelyek szerint a kérdéses Duna-szakasz fenntartása órdokébon végzett munkák költségei kilomóterenkint 54oo svájci frankra emelkodnek, mig a Vaskapunál az egy kilométerre eső költség mindössze 953 frank* Teljesen jogos, hogy ezek a költségek necsak a két parti országot terheljek, hanem aránylagosan elosztódjanak azok ks— zött az országok között, amelyeknek hajói ezt a Duna-szakaszt hasz- . nálják. ' /folyt.köv./ r