Külföldi-Belföldi Hírek, 1948. augusztus/1
1948-08-06 [0306]
/Visinszkij vitazáro beszéde a Duna-értekezleten, folyt./ Fe & BJ/Hb/?l ré - Három alapvető problémáról'von szó - mondotta. 1*/ Kinek van joga szabadon hajózni a Dunán. E'tekintetben a négy nagyhatalom már korábbon megegyezett egymással. 2./ A dunoi hajózás adminisztrációja, a Duna-bizottság összetételének és hatáskörének megállapítása. 3./ Meddig tor jodnek a parti államok jogai? Visinszkij ozután kijelentette: az értekezlet válaszút előtt áll. Vagy magáévá teszi a partmonti országok függetlenségének elvét, vagy pedig azt őz elvet, amelyről oz amerikai ós az angol kiküldöttek beszéltek. Megállapította, hogy a szovjot tervezet első pontja teljes mértékben kifejezésre juttatja a szabad hajózás elvét a legteljesebb egyenlőség alapján. Ezt egyébkánt az amerikai tervezet bevezető része is tartalmozza. Az amerikai tervezet első pontja azonban ogészon más jelleget ad a dunai hajwzás szabadságának és ezzel xiemosak a külügyminiszterek határozatával ás a békeszerződésekkel kerül ellentétbe, de magával az amerikai terv bevezetőjével is. - A Szovjetunió nem fogadhatja el az amerikaiaknak azt a tervét sem, hogy a dunai bizottságban nem dunai államok is résztvegyenek, továbbá azt a pontot sem, hogy Ausztriát még a békeszerződés megkötése előtt fölvegyék a Duna-bizottság tagjai közé. Ugyanosak elfogadhatatlan az az amerikai javaslat is, amely szabályozná a Duna-bizottság működését és amely - mint Visinszkij mondotta^- a bizottságot tenné a Duna urává és nem a dunai államo- '' kat. Ami/tervbon elfogadható, az benne van a Szovjotuni- torvezotében. A szovjet tervezetben nem szereplő pontok pedig elfogaöbhatotlanok a Szovjetunió és a dunai államok számára. Visinszkij ezután statisztikai adatokkal bizonyította, hogy az JBgyesült Államokat,'Angliát és Franciaországot nem füzí komoly gazdasági érdek a Dunához. Kimutatta, hogy Anglia és Franciaország részesedése a dunai hajózásban minimális volt,'Az Egyesült Államok ha jói-pedig egyáltalán nem közlekedtek a Dunán. De ha nem gazdasági érdekekről van szo, akkor miről? Visinszkij válaszkáp idézett a Manohester Guardian cikkéből: "Franciaország az 1921-es Duna-megállapodást igyekezett arra felhasználni, hogy nyomást gyakoroljon Budapestre." Visinszkij ozután kimutatta, hoga az az angol javaslat, amely a hágai nemzetközi bíróság elé utalja az 1921os szerződős érvényességének kérdését, azonkívül hogy semmiféle jogi alapja nincs, felborítaná az értekezletet, amelyet a négy nagyhatalom megegyezése alapján hívtak össze. Ugyanilyen képtelenség az a francia inditvány is, amely azt javasolja, hogy szerezzük mog Görögország, Olaszország és Belgium /az 1921-os szerződés résztvovőinek/ beleegyezését a mostani őrtekezlothez ós annak határozataihoz. Ugyancsak nem fogadhatjuk el az angolszász hatalmaknak azt a javaslatit som, hogy a Duna-megállapodást az ügyesült Nemzetek ellenőrzése alá holyezzük, mert oz azt jelentené, hogy a non dunai államok kapnának ellenőrzési jogot a Duna felett. Az értekezlet pontokon este nem tart ülést, legközelebb szombaton reggel ül ismét össze. <* Magyar Országos & .
