Külföldi-Belföldi Hírek, 1946. október/1

1946-10-06 [0043]

A pArisi rádió október 6.-1 ünnepsége; « Gyöngyösi János ás Seuvageot Aurél beszéde. RPm MJ/b/Va 1 P . r 1 s , október 5. A párisi rádió október 6.-4 előestéjét a tizenhárom ere.oi vérté hu a ml ékének szentelte. Most, amikor a magyar szabadság eszme ja uj lanöülstet kapott a megvalósulás utján, mindnyájan kegyelettel adózunk emiéküknek. A megyer Himnusz elhangzás?, után Gyöngyösi János külügyminiszter mondott emlékbeszódst. A külügyminiszter az október 6.-1 ünnepségek j íleneősségével foglalkozva rámutatott árra, hogy az eredi vértanúéi, között ne mosok megyerok voltak, hanem egyéb n-mzet fiái is, oly-* nok is, aák os*-k törték • magyar nyelvet, Ugy gondolatnak voltak megszállott hercüS'i ; ' sz-b^dság gondola tánr-k. Sz a sz-badság nemcsak a császári önkényuralom ellen hereolt, h? nem a nép felszab^ditésát is t jelent

7 tte, harcolt a nyomoiuság ellen. Kossuth hadserege ige zi nép* hedsereg volt. Nem közjogi elvekárt, h#>nem önmaga felsze.bsditásáért be reolt a nemzetiszínű zászlók alatt. Az ország függetlensége olyan hsrro után bukott el, amely az egész világ csodálatát váltotta ki. Később a szabadságharc Jeiazav-it, a 48-es forradalom igazi ja lantősségéi; félremagyarázták. Száz esztendő kellett hozzá ós a magyar n^mz t iszonyú megpróbáltatásai, hogy az a forr dalom újra életre keljen és ott folytathassa, ahol Kossuth es hős munkatárs el n át aboa kell-itt bagyniok. Ha- a 48-as forr.d> lom nemzeti és szociális kérdéseit figyeljük, rögtön szembetűnik, hegy ..zokat cs-k a méeodik világháború után felszabadult magyar nép forrad Ima valósította mag. Az 1048-49-ee szabadságharc nem osupán a császári önkény ellen, he e magyar nép uralmáért ls folyt. Szt t népuralmat 1944-45 váltotta valóra. A száz évvel ezelőtti fon a dalom éa szabadságharc azért közismert a világ népei előtt, azért került bele a világtörténelembe, mert ezzel a harcoel Magyarország .-• haladás éléra állott. Szert énekelte meg Heine, Béranger, Ibsen, ezért irtefc róla M-. rx és mások. Ne feledkezzünk meg erről, mikor kegyelettel gondolunk az aradi vértanukra. A magyar st Ívben raji 5 őszinte fájdalom ha-mis páthosz helyett . felemé lkadé s, •:• nemz- t-i büszkeség és hivatástud t forrása legyen. Szután Seuvageot Aurél emlékezett meg október 6 .-a j -lente sságéről. - A felszab&culás óta most másodízben van alkalma e franc iá rádiónak tisztelegni az aradi vértanuk hagy emiéke előtt.' A most Jni ünnepélyes alka iöztaal nem osupán a fr-ncia nép b-rátságát akarom tolmácsolni a acgyar nemzet iráni , hanem hálánkat és ti sztélé tünket r.zoit iránt, •kik ezért ae ügyért haltak meg, amely Franciaországé .k annyi versbe és könnyébe került? Szabadság ügyéért. Jíost, a nürnbergi Ítélet elhangzásé után m-g pontosebb-:n érezzük azt a tiszteletet, hiszen az -.radl vért-nuk szellemi rokonai mind-zoknk az áldozz toka -k, -.Álkor, a szabadság ellensége 1 kinozt.k h aláír-* /Folyt, köv./