Krónika, 1959 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1959-09-15 / 9. szám

12. KRÓNIKA 1959 Szeptember Anticommunist Kommunista-ellenes AMERICAN HUNGARIAN MONTHLY KRÓNIKA AMERIKAI M AGYA R HAVILAP ESTABLISHED 1943 Editor — SÁNDOR TARCZ — szerkesztő Published every month by “KRÓNIKA” Hungarian Press 370 —7th AVE SUBSCRIPTION: U. S. of AMERICA^ and CANADA $4.00 PER YEAR NEW YORK 1, N.Y. ELŐFIZETÉSI DU: az Egyesült Államok­ban és Canadában $4.00 EGY ÉVRE PRICE PER COPY — 20c. — EGY PÉLDÁNY ÁRA galom részéről. Kérem az egyes területi vezetőket, hogy az or­szágos USA vezetővel kapcsola­tukat vegyék fel, s együttműkö­désükt áldásos szellemben foly­tassák. ne politikát lássanak, hanem egy hatalmas nemzetvédelmi eljá­rást, mellyel a kereszténység eszméiért oly bátran síkra szálló Bíboros Hercegprímásunkat kö­vetve, a jövő Magyarországát Szent István király szellemében újra felépíteni kívánjuk. ‘‘A honfitársainkat meggyőz­ni kívánó munkánk eredményes­ségének alapfeltétele az, hogy különösen a fiatalabb nemzedék foglalkozzék hazánk dicsőséges múltjának megismerésével, s ak­kor rá fog jönni arra, hogy ha­zánk történelme nem 1945-ben vette kezdetét, s hogy minden eszmei megmozdulásunkat, így az 1956-os hősi önfeláldozással járó szabadságharcunkat is az ezeréves királyság nemzeti és szabadságszerető eszméi irányí­tották! dicsőségteljes napoknak és a fe­lejthetetlen október végén, előbb a tényleges hatalom birtokosai­nak nem könnyű helyzetét mél­tányolva burkoltan, majd napról­­napra erőteljesebben és nyíltab­ban hangzottak el a főváros ut­cáin a szabadságért tüntetők azon követelései, melyeknek alapján a dicsőséges nemzeti múlt hagyományain alapuló esz­mék diadalának megvalósulását remélhettük. “Becsüljük és szeressük ra­gyogó nemzeti múltunkat és ke­resztény testvéri szeretettel hon­fitársat lássunk nemcsak magyar anyanyelvű, hanem kiüldözött nem magyarajkú testvéreinkben is. Ezt kívánja tőlünk úgy Mind­­szenty bíboroshoz, mint Szent István királyunk nemzetépítő eszméihez kötelező hűségünk!” ( — ) "AZ 1956-os SZABADSÁGHARCOT IS AZ EZERÉVES KIRÁLYSÁG NEMZETI- ÉS SZABADSÁGESZMÉI IRÁNYÍTOTTÁK!" Dr. DOBOLYI LAJOS “Magam is tanúja voltam e Bihar, lagv Vihara AZ ŐSI “MÁGADHA” Fő ALKOTÓRÉSZE. (India Republic)* Irta: LÁZÁR JÓZSEF Augusztus 23.-án a bajoror­szági Passauban is megemléke­zett a magyarság Szent István királyunk emléknapjáról. A ma­gyarok szép számban jöttek ösz­­sze, s vettek részt a szent misén, melyet Ft. dr. Tölgyes Lajos mondott. Szent István Szent Jobbjáról emlékezett meg, igen mélyértelmű és magas szárnya­­lású prédikációjában. Mise után egyik vendéglő termében vette kezdetét az ünnepség. A passaui magyarok nevében Imreh Ger­gely mondott ünnepi beszédet, melyben hangoztatta, hogy a magyarság felemelkedésének út­ját, a nemzetet összefogó Szent István-i eszmék mutatják. Utá­na a Mindszenty Mozgalom ne­vében Szolnoki J. András lelkes tapsokkal kísért beszédet tar­tott, melyben többek közt a kö­vetkezőket mondotta: “Mikor első nagy királyunk emlékét ünnepeljük és vissza­emlékezünk uralkodásának nagy alkotó munkájára, mellyel a ke­reszt jegyében a pápától kapott Szentkorona kisugárzó erkölcsi erejével az új magyar királyság­nak már akkoriban is különböző fajú népeit egyesítette, nem mu­laszthatom el annak hangoztatá­sát, hogy a magyar emigráció nem lehet közömbös Szent Ist­ván királyunk művének mai na­pig is érvényes hatásával szem­ben. “Elég nagy számmal vannak itt Németországban magyar me­nekültek. A statisztika szerint körülbelül húszezren, ebből a legtöbben, 7500-an Bajorország­ban élnek, 5000-en Nordhein- Westfalenben, 3000-en Baden- Würtembergben, stb. E sok hon­fitársam, meggyőződésem sze­rint, mind jó hazafinak tartja magát és jó hazafiak azok a sváb eredetű emigráltak is, akik­nek ősi otthonuk a szép Kárpá­tok övezte Felvidéken, a kincses Erdélyben, vagy a dús búzater­mő Délvidéken volt. Ránk vár a feladat, hogy itt Németország­ban is megragadjunk mindén al­kalmat, hogy e sok magyar hon­fitársunk érzelmi és gondolatvi­lágát a több, mint ezer éve ala­pított királyság nemzetformáló hagyományaival foglalkoztas­suk. Ez nem könnyen megáld­ható feladat. Mert bár magyar nyelvű lapok hasábjain át is szólhatunk szétszórtan élő kül­földi honfitársainkhoz, ezek jó­része a fényes történelmi múlt felidézésében önző célú politikai akciót lát, s ösztönösen kerül minden oly megnyilatkozást, mely szerinte politikai állásfog­lalást követelne meg. E túl óva­tos és tartózkodó honfitársaimat kívánom itt arra kérni, hogy a Mindszenty Mozgalom részéről is az ősi hagyományok ápolására és tiszteletére, a nemzet múltjá­nak meg nem tagadására irányu­ló felhívásainkat hallják, ebben (II. folytatás) i “Patna” városnév szótöve: “Pat”, azaz a magyar “pata’—láb, gyalogol. “Pat-esi” volt az a sumir állami tisztviselő, akinek gondjára volt bízva az egész állam, s azért sokat uta­zott szamárháton, vagy gyalog, tehát mindig “patán”. Azonos a mai magyar “Patács”, “Patacsi” főnevekkel. “Patna” régibb neve “Patali-putra” volt. A “Patali” szó értelmében azonos a sumir “pat-esi” szóval: “patázó sze­mélynév”. V.ö. a magyar “patá­ba” szó, továbbá a “patak”, “put­­kány—potkány—patkány” szó­kat. “Pat-hán” indiai török törzs neve. A “Bihári’ nyelv közeli ro­kon a szomszédos államok népei­nek nyelvével, úgymint: Bengál Assam, Orissa, Uttah-Pradesh, Madhya-Pradesh. Sőt Bengál dél­keleti részén, “Orissa” északi fe­lében, s a “Pradesh” nevű két ál­lamban valóságos bihári nyelven beszél a nép, és két “bihári” táj­szólás: a “maithili” és a “má­­gadhi” különösen eltér az “Arya­­hindu” nyelvektől: az udvarias­­kodó igeformák révén nagyon hasonlít a japán és a basque ige­ragozásra. Éppoly szövevényes. Az udvariaskodás ténye pedig nem “arya-hindu” jellegzetesség. Indiára jellemző kultúrtörté­neti jelenség, hogy nagy váro­sainak a neve többnyire nem fejthető meg “arya-hindu” nyel­vi alapon, hanem a sumir és a vele rokon nyelvek szókincséhez kell evégett nyúlnunk. Miért? Mert az “arya” elem nem ősla­kos Indiában: mielőtt a “névte­len” hindu nép megjelent volna mai hazájában — “hindu” nevét később kapta perzsa-görög írók­tól, — Indiának már több évez­redes művelődése és városi civi­lizációja volt. Ez a “civilizáció” ősmongol: másképp “ős ázsiai”, vagy a “Paleolith korszak” ázsi­ai emberállomány gyökereiből nővén ki, később az ugyancsak ősmongol sumir nép hatása alatt élt és fejlődött tovább, úgyhogy, amikor a “hindu rajok” (hor­dák) az Indus folyó vidékére ér­keztek kicsinyeskedő attitude­­jeik birtokában Kr.e. kb. 1800- ban, ott hatalmasan kiépített kő- és téglaházakból álló városokat találtak, amik túlszárnyalták az ő primitív szellemű igényeiket. Eddig sátrakban laktak, talár vándorlásaik közben két helyér ideiglenesen megállapodtak és “sárkunyhó”-kat hánytak fö! maguknak 10-től 50-es számi­­házcsoportokig. Ez a két hely £ “szudéták” és az “Erdélyi Kár­pátok” közti terület, majd a Kau­kázus szoros völgyei alkotta me­nedékhelyek voltak. A Kaukázus egyéb részei akkor már arány­lag sűrűn lakott kultúr egysége­ket alkottak. (Folytatjuk) MAGYAROK SHEIL ÉRSEKNÉL Dr. Sólyom Fekete Istvár (Chicago) annak közlését kéri hogy Bemard J. Sheil Chicago érsek úrral a KRÓNIKA egyil legutóbbi számában közölt be szélgetés alkalmával, amikor i: Sheil érsek lelkes üzenetet kül dött az antikommunista, szabad ságharcos magyar népnek, dr Nagy Frigyes (Chicago) folytat ta le az interjút az ő jelenlété ben. LEGÚJABB ELŐFIZETÉSEK G. J. Arendal, Norvégia li svéd korona; Zs. A. Carteret $2 CÍMVÁLTOZÁST kérünk AZONNAL közölni, meri az amerikai posta nem továbbíl újságot az új címre, ha még £ régi cím van rajta! Küldeményekért felelősségei nem vállalunk. Kéziratokat neír adunk vissza. VÁGJA KI! SZELVÉNY! KÜLDJE BE! A KRÓNIKA kiadóhivatalához 370—7th AVE., NEW YORK 1, N. Y. Mellékelek $....-t, amelynek fejében kérem a KRÓNIKA című képes havilapot .....................ig az alanti címre küldeni; Név: ................................................................................................. Utca: .......................................................................................................................... Város: .............................................................. Állam: ..................................... (Csekket, money ordert közönséges levélben, készpénzt CSAK ajánlott levélben küldjön.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom