Krónika, 1954 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1954-06-15 / 6. szám
1954 junius. 'KRÓNIKA” 5-ik OLDAL A szumir nép története Irta: TARCZ SÁNDOR. (Folytatás) HARMADIK FEJEZET. Az irásmüvészet a gondolkodó emberi agy terméke. Túlzás nélkül állítható, hogy körülbelül egyidős a műveltséggel. írástudás nélkül is lehet törzsi, vagy nemzeti életet élni (mint például az amerikai rézbőrüek története igazolja), müveit nép alatt azonban azt a népet értjük, amelynek valamilyen irásformája van. Amíg az archeológusok olyan leletre nem bukkannak, amelyről kétségkívül bebizonyítható, hogy hatezer évnél régebbiek, úgy elfogadható mindenki számára az a megállapítás, hogy a szumirok irásmódszere a legrégibb. Ez a rendszer hosszú változáson ment át. Amikor még őshazájukban laktak ( amely Ázsia belseje lehetett) ahol erdők, magaslatok, növények voltak, itt-ott hegyek, sziklák, az ott talált anyag szolgált nekik Írószer' gyanánt. Sziklaoldalra karcolt vagy vésett jelek mutatták a vadászati vagy halászati lehetőségeket, veszélyes utakat és ezek a jelek egyik-másik ottani vadállat körvonalait ábrázolták. Edward Clodd, a STORY of ALPHABET cimü könyvében (D. Appleton, New York, 1900. évi kiadványa) állítása szerint a szumirok őshazájukban 1 i k h u s i nevű növényi terméket használtak Írószernek és amikor az Eufratesz-Tigris folyók közti területen telepedtek meg, a folyók partja mellett bőséges mennyiségben talált agyagot alkalmazták erre a célra. Előbb csak félnyersen, amit a napon szárítottak, majd időkmultán, keményre égették. A szumirok írása kezdetben képírás volt. Az eget egymástkeresztező vonalakkal ábrázolták, a földet gabonaszemmel. Férfit, nőt ivarszerveik, a hegyet vagy hegyláncot alul bezárt félkörök. A jeleket kombinálták. Még pedig igy. Az ég és föld jelei együtt a világegyetemet jelentették nekik, a hegy és nő jelei pedig a rabnőt (miután rabszolgáikat a hegyi lakosság közül szerezték, ők maguk lenn Mezopotámiában, a Perzsa öbölhöz közel laktak, amely sik terület.) Az emberi fej természetesen fejet jelentett annak, aki ezt a jelet láta, mig a cseréptál rajza ételt jelentett. A két rajz együtt az evést (étkezést), az emberi száj rajza a beszédet, két párhuzamosan haladó vonal a vizet, a száj rajzával kapcsolatban pedig az ivást szimbolizálta. A lábfej a járást vagy állást, avagy parancsoló mondatban “indulj!... menj! utasítást tolmácsolta az olvasónak. Kezdetleges madár vagy hal alak az ilyen állatokat, ásóalaku rajz, amelynek felső (vízszintes) vonalából jobbra-balra kis görbe (szarvszerü) vonal ágazott ki az ökröt, a tehéntőgyéhez hasonló rajzocska a tehenet, a kalász pedig főgabonájukat, az árpát jelezte. írásrendszerük eleinte olyan volt, mint a kínaiaké. Táblájuk jobbszélén kezdték, lefele folytatták. Ha a hasáb megtelt, megint fölülről kezdték és ismét lefele folytatták, amig az egész tábla megtelt. Amikor rájöttek arra, hogy a puha agyagtáblára görbevonalakat, fölköröket, stb. rajzolni nehézkes munka volt, a képeket ékalaku vonalakkal helyettesítették, de meghagyták egy ideig a hasonlatosságot. Tehát a hegy apró félkörök helyett apró háromszögekből állott. Minden ilyen jelnek (többezer van belőlük) egy vagy két szótagból álló értelme volt. És ahogyan e jeleket egyesítették, úgy alakult ki irásmüvészetük. Miután nyelvük összerakó természetű, úgy tudtak a szumirok két külömböző értelmű szóból egy harmadik, teljesen más fogalmat jelentő szót faragni, mint például a magyar nyelv teszi a testvér vagy feleség szóval. A test és vér szavak összevonva csak a magyar nyelvben jelentik a közös szülőktől származó de külömböző nemű gyermekek közti rokonságot. Tessék elképzelni, ha ezt a két szót test . . . vér . . . angolra fordítjuk "body . . . blood". . . és az amerikainak magyarázni kezdjük, hogy mi magyarok a testvér szó hallatára nem az emberi testre és vérre gondolunk, hanem a közös szülőktől származott gyerekekre. A fivér és nővér szavak pedig a testvér nemét is jelzik, még pedig az idősebbekét, hiszen az ifjakra ott van az öcs és húg szó, amit a magyar ember inkább birtokos esetben használ, külömben olyan sután hangzik. A magyar feleség szó fejezi ki legjobban a nőnemű házastársat, mert a '■nej’’. . . tulajdonképpen nőt jelenj. Ez az egyetlen pont, amelyben a szumir és magyar nyelv közti hasonlatosság kimutatható. Ezt a nyelvtudósok nem is vitatják. De az alap nem erős ahhoz, hogy a két nyelv közti rokonságot, vagy a két nép közös származását, kulturális vagy faji rokonságát elfogadhatóan bizonyítani lehetne. Visszatérve az első szumir irásjegyhez, amelynek szumirnyelvü értelme “án” és a másodikhoz, amely ki . . a kettő együtt nemcsak a világegyetemet jelentette, hanem egyik istenüknek nevét is. Ilyen szótagegyesitéssel képeztek fogalmaikat a szumirok és elképzelhető, hogy mily nehézséget okozott az ékírásos jegyek megfejtése, hiszen külömböző korokban külömböző szótagjeleket használtak a szumirok írástudói. Eleinte . . . mint említettem ... a kínaiak módszere szerint jobbról lefele írták, azután áttértek a vízszintes vonalban balról-jobbra való írásrendszerre, amely rendszer alapján az európai és amerikai ember ir és olvas. A szumirok földje agyagos, iszapos, homokos volt. Kő azon a földön nem termett. A bőséges mennyiségben rendelkezésükre álló agyag szolgált nekik papír helyett. És a mezopotámiai agyag kitűnő minőségű. Előbb vízben feloldották. Amikor a homok az edény alján összegyűlt, a könynyebb növényi alkatrészeket a A FRANFURTER NEUE PRESSE ÉS A MAGYAR FAJI SZÁRMAZÁS A Frankfurter Neue Presse május 29-iki, hétvégi ünnepi számában, a szószerinti másolatban mellékelt, szerkesztőségi tájékoztatás jelent meg a szerkesztő válaszol rovatban. • DER LESER FRAGT - WIR ANTWORTEN” MAGYAREN - EIN MISCHVOLK” “A. G, Frankfurt: Stimmt es, dassdie Ungarn von den Mongolen abstammen? Ein Bekannter von mir stellte diese Behauptung auf, die mir aber unglaubhaft erscheint. Die Meinung Ihres Bekannten ist im wesentlichen richtig. Einwandfrei hat die völkerkundliche Wissenschaft festgestellt, dass die Magyaren, die wir gemeinhin Ungarn nennen, rassisch von mongolischer Herkunft sind. Wenn die ausseren Merkmale heute nur noch verhältnissmässig wenig sichtbar sind, so liegt das daran, dass sich die Magyaren schon vor Jahrtausenden mit türkischen Stjämmen und während der letzten anderthalb Jahrtausende mit Deutschen, Slawen und Rumänen vermischt haben. Von mongolischer Abstammung darf also gesprochen werden, nicht jedoch etwa von den heutigen Magyaren als von “Mongolen”. Es handelt sich um ein Mischvolk, als dessen Urheimat man das mittlere Nordrussland annimt, und das gegen Ende des 9. Jahrhunderts n. Chr. über Südrussland in das Gebiet des heutigen Ungarns eingedrungen ist.” Magyar fordításban: AZ OLVASÓ KÉRDEZ, - MI FELELÜNK” A MAGYAROK - EGY KEVERÉKNÉP. "A. G. Frankfurt: Igaz, hogy a magyarok a mongoloktól származnak? Egy ismerősöm állítja ezt, de számomra hihetetlennek látszik. Ismerősének nézete lényegében helyes. A néprajzi tudomány megállapította, hogy a magyarok fajilag mongol származásúak. Ha a külső faji sajátosságok aránylag most már kevéssbé láthatók, ennek oka az, hogy a magyarok már évezredekkel ezelőtt török fajokkal, a legutóbbi másfél évezredben pedig németekkel, szlávokkal és oláhokkal keveredtek. Ekként mongol származásról beszélhetünk, de a jelenlegi magyarokat nem lehet “mongolokként” említeni. Egy keveréknépről van szó, amelynek őshazájául Közép-Északoroszországot tételezik fel, ahonnan a Kr. u. 9-ik században Déloroszországon keresztül a jelenlegi Magyarország területére hatolt be.” Eme, német kulturszégyennek beillő, cikk szerint — a másik nyugaton divatos "jaj mamám" cigány származás elméletet mellőzve — a magyarság olyan kutya fejű tatár ivadék, akik a jó svábok és tótok, no meg főként az oláhok szívességéből, végre elvesztették kutyafejü tatár küllemüket. így hát a magyarság külsőleg fehér embernek álcázódott, — hogy belsőleg is sikerült-e a magyarságnak, mondjuk a "latin" ivadék oláhokkal való szakadatlan keveredés eredményeként “megnyugatiasodnia”, arról nem beszél a cikk. Arra gondoltam, Jiogy egy elterjedt, tekintélyes magyar emigrációs sajtó orgánumnak, tömören, tárgyilagosan, a való helyzetnek megfelelően meg kellene levélileg sürgősen válaszolni ezt az idétlen cikket, s mivel eme cikk egy, német nagyváros nagy nyilvánossága számára tájékoztatásul közöltetett, kérni kell, hogy a választ, a való tájékoztatót is, közölje le, a fair play elve alapján a Frankfurter Neue Presse. Ez, gondolom, a helyesebb és eredményesebb megoldás, magánszemélyek, esetleg a témához nem értő egyes magyarok levele helyett. Sajnos, a régebbi magyar orgánumok, külképviseleti szervek e téren való mulasztását is, a mai magyar sajtónak, emigrációs magyar szervezeteknek kell helyrehozniok. Ezért vagyok bátor ezt a cikket Önöknek megküldeni és ma. radok kiváló tisztelettel: Frankfurt a. M., 1954 junius. DR. GANTAY BÉLA. * * • E levél lapzártakor érkezett. A F. N. P. legnagyobb rosszakaratra valló közleményére érdemlegesen vissza fogunk tréni. massza tetejéről lefölözték, a nap melege segítségével a vizfelesleget eltávolították és igy tiszta agyaghoz jutottak úgy a cserepesek, fazekasok, mint az írástudók. Egyharmad incs vastagságú, fenyőméi kisebb vagy nagyobb táblákat gyúrtak a félpuha agyagból, amelyre éles pálcákkal bevésték a szöveget. E táblákat a napon megszáritötták és kiégették. Ez zel az eljárással elpusztíthatatlan dokumentumokat hagytak az utókor számára. Mert amikor a táblákra nem volt szükség, kidobták az udvarukra, uccájukra, vagy szemétdomjaikra. Értékesebb tábláikat otthonuk egyik termében polcokra rakták és irattár vagy könyvtár gyanánt szolgáltak. Nem akarok bővebben kitérni a szumirok együk erős faji jellegzetességére. a magántulajdonhoz való ragaszkodásra, de ennek köszönhető az a sok millió cseréptábla, amely ennek az ősi népnek kultúráját nyomtalan eltűnésük után, több mint négy évezred múltán. napvilágra hozta. Ha a szumir ember földet vagy házat vett, a szerződést írástudó szumir agy'agtáblára véste, amely nek szélére a vevő és eladó hengerpecsétjét rányomta. Az adásvételi szerződés később, amennyiben a pap-biró elé került, a bizonyítást megkönnyítette. Ha a szumir férfi nőt vett feleségül, a há\
