Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
Érmellék, 1914-04-25 / 17. szám
II. évfolyam. Melléklet a „Közérdekéhez 17. szám. Érmihályfalva—Székelyhid, 1914 április 25. Felelős szerkesztő SIMKÓ ALADÁR. Főmunkatársak: Érmihályfalva : VAJDA RUDOLF, JAKAB KÁLMÁN.-• Értarcsa: SZOBÓSZLÁV SÁNDOR. Bagamér: MOLNÁR ANTAL. Emellék TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik Érmihályfalván és Szé- kelyniclon minden szombaton délután, a „Közérdek“ melléklete gyanánt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Gróf Károlyi Gyorgy-tár 20. szám Kéziratok nem adatnak vissza Nyilttér sora 50 fillér. Érmihályfalva. Megmozdultak a nagyközségek. A m. kir. belügyminiszter, a képviselőház pénzügyi bizottságának legutóbbi ülésén hivatalosán kijelentette, hogy a jövőben a kisközségeket a városokhoz hasonlóan, államsegélyben fogja részesíteni. A kijelentés általános megnyugvást keltett az ország legtöbb részében, a pótadó súlya alatt görnyedező lakosság körében ; de viszont, elkeseredést szült azokban a nagyközségekben, amelyeknek léiekszáma az 5000-et meghaladja, amelyekre azonban a miniszter bejelentése nem vonatkozott, de amelyek sokkal jobban reá vannak utalva az állami támogatásra, mint a teljesen igénytelen s a fejlődéstől elzárt kisközségek. Tudvalevő dolog az, hogy éppen az 8000 lélekszámon felüli községek azok, amelyek súlyos háztartási terhekkel küzdenek és éppen ezek azok, amelyeknek boldogulások, előrehaladásuk függ átlói, hogy az állam anyagilag támogassa őket, -a fejlődés terén. Átérezte ennek jelentőségét Kispest és Rákosfalva község elöljárósága, amelyhez csatlakozott Érmihályfalva érdemekben gazdag főjegyzője : Jakab Rezső is, amikor kői levélben szóllilja fel az ország összes nagyközségeit arra, hogy tömörüljenek és testületileg kérjék arra a minisztert, hogy az államsegélyezést a városokhoz hasonlóim a nagyközségekre is terjessze ki. Ennek a hatalmasnak Ígérkező mozgalom sikerének biztosítása érdekében annak megindítói az alábbi felhívást bo- csájtották ki: Felhívás az 5000 lélekszámon felüli községek tömörülésére. A magyar városok sikeres szervezkedésének példája arra késztet bennünket, hogy a községek egyetemes érdekeinek védelmére, úgy gazdasági, socialis és kulturális fejlődésük érdekében esetről-esetre közös megbeszélések, tanácskozások tartása céljából az 5000 lélekszámon felüli nagyközségek képviselőit tömörülésre hívjuk fel. Bár elismerjük és valljuk, hogy nagy általánosságban az ország összes községeinek azonos érdekei vannak — célszerűségi szempontból egyelőre csak az 5000 lelken felüli nagyobb jelentőséggel biró és fejlettebb községek képviselőinek országos értekezletre való i összehívását tartanák kívánatosnak. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy később ugyan ezen szervezet vagy egyesülés a községek más lélekszámú kategóriáját is magába ne fogadja. A tömörülés szükséges voltát alig kell bővebben indokolnunk. Bizonyos, hogy az államban elő minden közület annyi előnyt, jogot tud kikényszeríteni, amennyi hatalmat, erőt, energiát tud érdekei védelmére sorom póba állítani. A magyar állam a városokkal szemben már megfelelt ezen kötelezettségének, hogy azokat, mint önkormányzati intézményeket fejlessze, fontos gazdasági és kulturális hivatásuk betöltésére képessé tegye. Ez okból még a legkisebb 1500—2000 lélekszámú rendezett tanácsú város ikat is tízezrekre menő államsegélyben részesíti. A községek nem kapnak kárpótlást az állami feladatok teljesítéséért; pedig hellyel- közzel több állami funkciót végeznek, mint igen sok kisebb város. A m. kir. belügyminiszter ur önagymél- tósága legutóbb hivatalosan kijelentette, hogy a kormány tudomással bir a községek súlyos háztartási terheiről s, jövőre a kisKözsógek állami segélyezése tervbe vétetett. Ha azonban csak a kisközségek jutnak majd állami segélyhez, ez igen nagy sérelem lenne a nagyközségekre s bármily megnyugtató legyen is ez a tudat, hogy a magas kormány figyelme ráirányult a községek bajaira és szükségleteire, tekintve azt, hogy maga a kormány nem nézi ellenséges indutattal sem a községek államsegély iránti mozgalmát, sem fejlődésük érdekében időnként közös tanácskozások tartását, vagy bármily a községek javára irányuló s törvényes keretek közt megmaradó mozgalmat, szükségesnek látjuk, hogy az 5000 lélekszámon felüli községek képviselőit később megállapítandó időre Budapestre közös tanácskozásra egybehívjuk. Felkérjük tehát saját érdekükben ezen községek értelmi vezetőit, jegyzőit, elöljáróit szíveskedjenek a Budapesten ez ügyben közel jövőben megtartandó tanácskozáson való részvétel céljából csatlakozási szándékukat Rákospalota község főjegyzőjének bejelenteni. Miután minden olyan község, melynek képviselője a mozgalom iránt közönnyel viseltetik, egyben az összes községeknek saját boldogulásokra és előrehaladásukra irányuló törekvését gyengíti; meg vagyunk győződve róla, hogy nem lesz magyar község, melynek vezetői ne csatlakozzanak a mozgalomhoz. Megvagyunk győződve róla, hogy az ösz- szes nagyközségeknek vezetői átérzik és tudják, hogy községeknek vannak azonos egyetemes jellegű érdekeik, közös sérelmeik s éppen ezért bizalommal a megértés reményében s a siker biztos tudatában bocsátjuk ki jelen felhívást, kérve az országos értekezleten való részvételi szándék sürgős bejelentését. Kartársi üdvözlettel: Bandtner Pál, Varga Ferenc, Kispest község főjegyzője. Rákospalota főjegyzője. Jakab Rezső, Érmihályfalva főjegyzője. Személyi hir. Fráter Loránd országgyűlési képviselő feleségével, hosszabb tartózkodásra Ersemjónbe érkezett. — Dr. Barnabás Pál az Agrár és Járadék bank főnöke f. hó 22-én Érmihályfalvára érkezett, részt vett, a Grósz Béla bankigazgató által Béla napja alkalmából adott vacsorán és 23-án visszautazott a fővárosba, Béla napja. Csütörtökön , szeretetteljes barátságának adta tanujelét Érmihályfalva in- lelligentiája Bujanovits Béla nagybirtokos, Grósz Béla az Egyesült Érmelléki Takarék- pénztár és Hitelbank Részvénytársaság vezérigazgatója és Gaszner Béla gyógyszerész- j szel szemben, akiket az ismerősök és jóbarátok közül igen sokan keresték fel, hogy kifejezést adjanak jókivánataiknuk névnapjuk alkalmából. Felesleges talán mondanunk is, hogy mindenütt magyar vendégszeretet és terített asztal várta a vendégeket. György napja. Pénteken az ismerősök közül számosán keresték fel Meskó Györgyöt, a dohánybeváltó hivatal főnökét és elhalmaz- ták jókivánatukkal névnapja alkalmából. Meskó vendégei tiszteletére fényes viilásreg- gelit adott. Áthelyezés. Papp Sándor pozsonyi dohánygyári segédtisztet, Érmihályfalva szülöttét, a pénzügyminiszter hasonló minőségben, a debreczeni dohánygyárhoz helyezte át. Sportegylet Érmihályfalván. Érmihályfalva arany ifjúsága sportegyletet alakított. Az első mérkőzést f. hó 19Jén kezdte meg football játékkal, amelyet vasárnap folytatunk. A versenynél a bírói tisztet Grósz József deb- reczeni keresk. iskolai tanár tölti be. Tavaszi állatszemle. Kedden fejezte be Fe- renczy István járási állatorvos a községekben a tavaszi állatvizsgáialot. A járás egészségügye kedvezőnek mondható, amennyiben egyedül Bagamérban lett constatálva takonykor, rühkór és ivárszervi kiütés. Sorozás. Szerdán, csütörtökön és pénteken hangosak voltak Érmihályfalva utcái: sorozás volt. Dalolva jöttek be a falukról a legények, dalolva is távoztak. Egyik elkeseredésében, hogy három évig kell szolgálnia a hazát, a másik örömében, hogy megmenekült a katonaságtól. A sorozás már a felemelt létszám szerint folyt le és ehhez képest alaposan szedték is a legényeket. Érmihályfalváról 37 legényt soroztak be, közöttük Grósz Sándort, mint önkéntest. A sorozás eredményét jövő számunkban közöljük. Takonykor. Bagamérban két lónál Ferenczy István állatorvos takonykórt állapítván meg, elrendelte a lovak kiirtását. Kedden a lovas- csendőrség lóállományában fordult elő újabb gyanús megbetegedés, amelyről jelentést tett Kellner György főállatorvosnak is. — A főállatorvos szerdán kiszállt a helyszínére és a beteg állatot elkülönítve maleirozták, egyben jelentést tettek az esetről a belügyminiszternek. Vásártéri korlátok. Hónapok óta állandóan szokásba vették a vidékről a hetivásárra sereglő gazdálkodók, hogy az állatvizsgálat és a lólevelek felülvizsgálatától meneküljenek, a vásártérre nem a rendes utón hajtanak be, de olyan helyen, ahol korlátok nincsenek, vagy pedig az idő vasfoga megemésztette őket. —- Ferenczy István állatorvos már több alkalomTörök Irén és Társa Debrecen, Piac-utca 38. szám. Értesíti a t. közönséget, hogy Női kalap-szalonját áthelyezte Arany János-utca 1. szám aló Sör Piac-utca 38. szám alá, a (Hungáriával szemben). ‘SS T1 a. T7" a. szí es nyári _________
