Közérdek, 1913. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
Érmellék, 1913-09-20 / 38. szám
VI. évfolyam. Melléklet a „Közérdekéhez 38. szám. Érmihályfalva—Székelyhid, 1913. szeptember 20. Felelős szerkesztő SIMKÓ ALADÁR. Fömunkatársak : Érmihályfalva : VAJDA RUDOLF. Értarcsa : SZ030SZLAY SÁNDOR. Érmellék Megjelenik Érmihályfalván és Szé- kelyhiclon minden szombaton délután, a „Közérdek11 melléklete gyanánt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Gróf Károlyi György-tár 20. szám Kéziratok nem adatnak vissza Bagamér: MOLNÁR ANTAL. TÁRSADALMI HETILAP. Nyilttér sora 50 fillér, Émihályfalva. Hazafias nevelés a népiskolában. Irta: Kemény Károly. Tanítók és tanulók aranyszabadsága, a nagy vakáció véget ért. Megnyíltak az elemi tudományok tág csarnokai. A tanulni vágyó gyeimeksereget nagy szeretettel, örömmel fogadtuk és kipihent, friss erővel, fokozott lelkesedéssel megkezdtük az embernevelés magasztos munkáját, Mi magyar tanítók a múltban is ismertük édes hazánk iránt tartozó szent kötelességünket, a jelenben nagy lelkesedéssel, igazi hiva'ottsággal és magasztos pályánk iránti szeretettel neveljük minden jóra, szépre és nemesre a gondjainkra bízott ifjúságot és a jövőben is mindent elkövetünk, hogy az őseink vérével megszentelt, nagy harcok árán kivívott s nekünk örökségül hagyott hazánkat, ezt a tejjel és mézzel bővelkedő bus Kanáánt igazi bölcseséggel, az erények sokaságával és bonpolgári kötelességeink teljesítésével, a jólét és virágzás tetőpontjára juttassuk. A szocializmus által felvetett társadalmi kérdések nem fognak bennünket eddigi közhasznú munkásságunktól elterelni s mint a múltban azonképpen a jövőben is főfeladatul tekintjük a nemzeti nevelést és a fajszeretet ápolását. A magyar tanitó hazáját hévvel szereti, nemzeti eszmékért lelkesedik, fáradhatatlan munkás, a nemzet valódi napszámosa, aki oltárt emel a hazaszeretetnek az ifjú nemzedék szivében. Édes hazánkat úgy ismertessük meg a tanulóval, hogy bele élje magát a magyar nép életébe, lelkét, szivét, eszét hassa át a nemzet jelene és múltja. Szerettessük meg mindenekelőtt a magyar nyelvet, a magyar földet és irodalom nagy alakjait, a magyar dalt és a magyar nemzeti léleknek mindennemű megnyilvánulását, ügy ismertessük meg tanítványainkkal a haza földjét és nemzetünk történelmét, hogy büszke legyen magyar születésére. Ezért rendezzünk alkalmas időben földrajzi kirándulásokat és vonzó képekben ismertessük hazánk szépségét. Mondjuk el nekik, hogy milyen termékeny, áldott, minden természeti szépségben bővelkedő ország, a mi édes hazánk és tüntessük fel úgy, mint a legszebb tündérországot, amelyről már koszorús költőnk Petőfi Sándor megírta: „Ha a föld az Isten kalapja, akkor hazánk a bokréta rajta.“ A hazaszeretet érzelmét nagyban ápoljuk és fejleszthetjük hazafias iskolai ünnepélyek megtartása által. Egy szépen sikerült hazafias ünnepség kitörtilhetetlen nyomot hagy a gyermek keblében. Sza- valtassunk el ilyenkor tettre buzditó, lelkesítő, a nemzeti nagyságot dicsőítő hazafias költeményeket, melyek a gyermek lelkét megragadják és meleg honszerelemre buzdítsák. Hazafias ünnepélyek alkalmával lelkesedik leginkább a gyermek a nemzet elhunyt nagyjainak dicső emlékei iránt. Tanítsuk a történelmet igazi lelkesedéssel, hogy tanítványaink lássák, érezzék s leolvassák kipirult arcunkról, hogy velük érezünk s lelkesedünk, midőn a hősök küzdelmeiről és diadalairól beszélünk. Ha vidékünkön történeti nevezetességű helyek, vagy szobrok vannak, vezessük őket oda s ott a helyszínén mondjuk el nekik a hozzájuk fűződő eseményt. A hősök példái elhatározó befolyást fognak gyakorolni kedélyvilágukra és lelkűkre. Á fősulyt nem a képző, hanem a nevelő irányra helyezzük. Erős, szilárd és tántoríthatatlan jellemeket kell nevelnünk. Nevelésünk és tanításunk által törekedjünk odahatni, hogy növendékeink a hazáért dolgozni, fáradni, szenvedni és ha kell még életüket is feláldozni képesek legyenek. Tanítsuk a gyermeket arra, hogy jogait és kötelességeit megérteni és teljesíteni tudja; hogy ne csak szóval, hanem tettekkel szeresse a hazát és folyton szeme előtt lebegjen a nagy költő e négy szava: „A haza minden előtt.“ Kedves Kartársak! Magyar tanítóság: Munkára fel! Tegyünk meg minden lehetőt, hogy a gondjainkra bizott gyermekek érzelemben, szivben, gondolkozásban és cselekvésben magyarokká és hü fiai meg leányai legyenek a hazának és nyugodt lelkiismerettel, boldog öntudattal elmondhassuk : „Édes hazánk megtettük mindazt, amivel Érted tartozánk.“ Elárverezett nagybirtok. Érmihályfalva társadalma igaz sajnálkozással értesült a múlt héten arról, hogy a Nagy Ákos-féle baratóhegyi hatalmas bérgazdaságot elárverezték. A sajnálkozás a végrehajtást szenvedő huszárőrnagynak szólt, akit lelketlen emberek vittek bele különféle spekulációkba, úgy, hogy a tönk szélére jutott. Tetőtől-talpig igazi ur Nagy Ákos. Elsősorban gavallér és katona, aki nem értett az üzlethez. Érmihályfalva szomszédságában, Barantó- hegy községben,volt a hatalmas birtoka és kastélya Nagv Ákos huszárőrnagynak, aki a debreczeni lóversenyeken is részt vett mindig kitűnő lovaival. Pár év előtt a birtokon nagyszabású beruházásokat eszközölt. Szeszgyárat alapított és más gazdasági intézményekbe fektetett be óriási összegeket, amelyek nem hozták meg a kívánt eredményt. A mostani rossz gazdasági viszonyok következtében rendkívül terhes kötelezettségeit nem tudta rendezni s igy történt, hogy mindenfelől perelték. Végül is az ősi birtok dobra került, potom pénzért, 510 ezer koronáért vették meg az ingatlanokat a minap, melyet az uj tulajdonosok parcellázni fognak. Nagy Ákos huszárőrnagy a múlt héten költözött ki barantó- hegyi kastélyából. Mint értesülünk a birtok megvételére hét utóajánlat érkezett be és pedig Dr. Kovács Dezső Nagykároly, az Érmellóki Egyesült Takarékpénztár és Hitelbank továbbá több pénzintézet részéről, tehát újabb árverés lesz. Személyi hir. Dobozy Kálmán főszolgabíró szabadságáról visszatért és átvette hivatala vezetését. Az érmihályfalvai járásbíróság. Járásbíróságunk felállításának kérdése befejezett dolog. A legilletékesebb helyről vett informát'ónk szerint, már elkészült a javaslat, amely az Érmihályfalván 1914. évben felálfita odó járásbíróságról szól és azt a legközelebbi ülésszakon be is terjesztik a képviselőház elé. A javaslat szerint a biróság 1914. évben állítandó fel Érmihályfalván, úgy, hogy működését szeptember 1-én meg is kezdhesse. Meleg szeretettel, őszinte hálával üdvözöljük mindazokat a férfiakat, akik közreműködtek a biróság felállításának kérdésében: Ezek között elsősorban vármegyénk szeretet alispánját Fráter Barnabás urat, aki atyai jóindulattal vette kezébe és pártfogásába Érmihályfalván évtizedes küzdelmét és hatalmas szavait felemelte a legilletékesebb helyen is, annak teljesítése érdekében. Másodsorban tolmácsoljuk Érmihályfalva és vidékének őszinte háláját Dobozy Kálmán föszolgabirő ur előtt, aki mint a járás igazi atyja, mindenkor hatalmas szószólója volt a kérdésnek és kizárólag neki köszönhető az, hogy az illetékes legfőbb tényezők figyelme Érmihályfalva felé fordult. De elismerésünket kell kifejeznünk Jakab Rezső főjegyző ur előtt is, aki lankadhatlan szorgalommal kezelte évek hosszú során át a biróság ügyének kérdését és minden évben meg- megujuló felterjesztésével igyekezett a község lakossága óhajának érvényt is szerezni. Irodaáthelyezés. Dr. Ekker B. Jenő ügyvéd, irodahelyiségét Gaszner gyógyszertár épülethelyiségéből Spi'auer Frigyes állatgyógyász házába, — igy tőszomszédságba helyezte át. Elöleges színházi jelentés. Alulírott, mint a vármegye területének kdtuszminiszterileg kirendelt színigazgatója tiszteletteljesen tudatom, hogy harminc tagból álló operett, dráma és vígjáték társulatommal rövid idő múlva, hétfőn megkezdem szini előadásaim sorozatát. Sziutársulatom névsora: Műszakai személyzet : Krasznay Ernő, igazgató-főrendező. Makay Elemér, operett-rendező. Kovács Sándor, vigjáték-rendező. D. Nagy Kálmán, nép- szinmü-rendező. Pusztay Béla, titkár. Hegyi János, ügyelő, Borsos Irén, súgó. Szabolcsy Emil, főkellékes. Kenéz András, diszmester.
