Közérdek, 1912. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1912-10-05 / 40. szám

október 5. 40-ik szám. 5-ik oldal. KÖZÉRDEK Modern és tartós plissézés és gouvlérozás. Alapitiatott 1886-ban. H Á J T A J E R P Á L Széchenyi-utca 43. (A róni. kath. elemi fiúiskola mellett) A pénzintézet azonban előbb különféle ki­fogásokkal halasztotta az elszámolást és a vál­tók kiadását, később azonban, mikor már az ingatlan tulajdonjoga át volt kebelezve Kar- dosné javára és 60 ezer korona tartozással is meg volt terhelve az ingatlan, akkor Kaufmann Jenő, az intézet igazgatója kijelentette a leszá­molást sürgető Czapáryéknak, hogy ők a Kar­dos Lipótné-féle 60 ezer koronás kölcsönügyletet stornirozták, a Czapáryék által fedezetül adott váltókat pedig a 63 ezer korona rendezésére október 4-iki lejárattal kiállították, a 3000 ko­rona fedezetére adott 8000 koronából pedig 6000 koronát, törlesztésre, 2000 koronát pedig kamatokra fordítottak. Hasztalan kíséreltek meg Czapáryék min­denféle békés elintézést, Kaufmann igazgató mereven elzárkózott minden ilyen megoldás elől, sőt ragaszkodott a Kurdosné ellen bekebelezett 60 ezer koronás zálogjoghoz is, amelynek se­gítségével a banknak az az ingatlan felelt Kar­dosaié minden minden más tartozásáért, amely ingatlannak Kardosáé által leendő megvásárlá­sát az intézet maga segítette elő a legcsalafintább módon azért, hogy Czapáryék tartozását ezek­nek többi ingatlanából, Kardosné adósságát pe­dig a Czapáryéktól ravasz fordulattal megvé­tetett ingatlanból tudja kielégíteni. Mindezekkel és a hivatkozott tanukkal Cza­páryék bizonyítottnak látják, hogy a Nagyká­rolyi Kereskedelmi és Iparbank ekövette az ok- irathamisitás, csalás és sikkasztás bűntettét. A feljelentés a következő érzelmi kitérés­sel végződik: „A magyar közmondások egynémelyike ma- liciózus. Köztük van például az is, hogy a kis tolvajokat becsukják, inig a nagy tolvajok — fényes palotában élnek. A mi hitünk és meg­győződésünk szerint azonban ezek az emberek a maguk vérlázitó eljárásával semmiképen sem tarthatnak számot a büntető igazságszolgáltatás kíméletére. Az, hogy nem falusi uzsorások kö­vették el a fent körülirt ocsmányságokat, ha­nem vezérigazgató urak, hogy nem is 100—200 koronánál kezdték a bűncselekményt, hanem mindjárt 60 ezer koronánál, az csak súlyosító körülmény lehet rájuk nézve.“ Az ügyészség a feljelentés folytán vállalta a vád képviseletét és indítványozta a nyomo­zás mellőzésével a vizsgálat megindítását. Az iratok most a vizsgálóbírónál vannak és úgy látszik, hogy ez a feljelentés még cifra kavarodásokat fog okozni. * * * így szól a vád, melyet feljelentő jogi képviselője adott be a kir ügyészséghez. Annak előre bocsátásával, hogy egy percig sem kételkedhetünk abban, hogy a feljelentés városunkban 21 év óta fenálló és első szerepet vivő pénzinté­zetre, — ahol az igazgatóság tagjai között a legkorektebb úriemberek foglalnak helyet s élén a vidék első pénzügyi szaktekintélye Kaufmenn Jenő áll — kom- promitáló adatokat tartalmazhatna, érint­kezésbe léptünk az illetékes tényezők­kel, ahol az alábbi felvilágosításokat nyertük. A feljelentés a pénzintézet egyik ügyfele között felmerült magánjogi ügy-! létből eredt és annak célzata, a fél részére ügyvédje által egy kedvező elin­tézés kierőszakolásának kísérlete. Részletekről nem óhajtunk nyilatkozni, mert nem akarunk a megejtendő vizs­gálat előtt az ügy érdemére kiterjeszkedni, annyit azonban kijelentünk, hogy intéze- zetünk igazgatósága teljes nyugodtsággal néz a fejlemények elé, a mely fényesen1 fogja bizonyítani azt, hogy az intézet meghurcoltatásának mi alapja sincsen. A vizsgálat befejeztével intézetünk a méltatlan meghurcoltatásért, elégtételt fog magának szerezni. ÉTTEREM MEGNYITÁS Tisztelettel értesítem a helybeli és vidéki n. é. közönséget, hogy a Polgári Olvasókör újonnan, a mai kor igényeinek megfelelően berendezett és teljesen átalakított téli éttermét vasarnap ünnepélyesen megnyi­tom. A megnyitás alkalmából a nagyérdemű közönséget kelle- mes meglepetésben részesítem. Tisztelettel HlipffiT FfiTCnC vedéglös. HÍREK. Október 6. A posztóval bevont dobszó ütemes taktusa felhangzott, egy csapat osztrák katona fegy­vere eldördült s a magyar nemzet halhatatlan vértanúi ott feküdtek vérbefagyva az aradi vár sáncai mögött. j A többszörösen megvert, megszégyenített; osztrák ellenség nem ismert kíméletet s a nemzetközi szokásokkal merev ellentétben, halállal büntette, a szabadságért küzdő magyar nemzet vezéreit. Kéjelgett a vérben s mikor már vaddühét kielégítette, rászabadította orszá­gának tartományi hordáit s pacifikálni akarta osztrák módszer szerint a magyarok szabad! országát. Hogy ez mennyire nem sikerült, azt mutatja virágzó s kulturális fejlődésében óriásit haladt országunk. Hogy pedig az aradi vár sáncában | történt politikai orgyilkosság mennyire rosszul sült el, mutatja hogy ime már hatvanhárom esztendeje mullott, hogy a szabadságharc dicső , vezéréi mártírhalált haltak s a magyar nemzet kegyeletének lángja még fényesebben lobog, mint valaha. Az aradi vértanuk emlékezetét örök időkre bevésték az 1949, október hó 6-án eldördült | osztrák fegyverek nemcsak nemzetünk törté-1 ben, hanem minden egyes magyar ember szivébe is. Kitörülhetetlenül fog fényeskedni képzeletünkben az ő dicső emlékük, halálmeg­vetésük s áldozatkészségük, mellyel mindent, de mindent feláldoztak a közügyért s a hazáért. S ezek a példák azok, amelyek borús idők­ben a magyarok szemei előtt lebegnek. A mártírok azok, akik megtanítanak bennünket tűrni, szenvedni s bizakodni jobb idők eljö­vetelében. Ők gyújtják meg bennünk azokat az isteni lángokat, melyek örökétig szítják a hazaszeretet dicső lángját szivünkben s amelyek nem engednek csüggedni, még az elnyomatás leginségesebb idejében sem. S az aradi vértanuk évfordulója ismét aktuálitást kölcsönöz az ő martirsorsuknak. Talán ismét olyan idők következhetnek, amelyek elszánt férfiakat, hazájukért mindent feláldozni kész hazafiakat követel. Talán a sors úgy akarja, hogy ezért a szent földért, melyet őseink vérrel szereztek s verejtékkel őriztek meg számunkra, ismét sikra kell szállanunk s ha kell testünkkel megvédelmezni az idegen erő- j szakossága ellen. Az aradi vértanuk szent emlékezete lebegjen szemeink előtt. íme ők örökeletüek lettek azért, mert zokszó, jajszó j nélkül tudtak meghalni a hazáért s szent példaadásukkal újra feltámasztották a már! elbukó, szerencsétlen magyar nemzetet. A magyar szívből nemcsk az emlékezet s a hála érzete nem halt ki, de bennünk lobog őseinktől örökölt hatalmas erő, mely fanatiz­mussal ragaszkodik ehhez a földhöz s a sza­badsághoz, amely nélkül még a falat sem ízlik s amely nélkül a magyart még csak I elképzelni sem lehet. Gyújtsuk meg hát e szentelt napon az emlékezet magasan lobogó szövétnekét s ta­nítsuk a magyar ifjúságot arra, hogy a haza- szeretet sokszor a legnagyobb áldozatokat követeli tőlünk, melynek teljesítésében pilla­natig sem szabad haboznunk. Október hatodi- kán minden magyar család házában az emlé­kezet áldozati fáklyája gyújtson világoságot azok elölt, akik talán még nem tudják, hogy mindig és mindig vértezetten kell várnunk a támadást még azok oldaláról is, akiktől a leg­csekélyebb okunk is van várni azt. A vértanuság nemcsak abban nyilvánulhat, hogy jajkiáltás nélkül bukunk a sáncok alá, hanem igenis, hogy áldozni tudunk a haza s közcélokért, amikor vérünk hullajtása nem is szükséges. A mártírok napján szálljunk magunkba s tegyünk erős fogadalmat, hogy bármikor s bármily időben jöjjön el szüksége annak, hogy a magyar s szabadságot megoltalmazzuk, legyünk készen esetleg martiromság árán is méltók lenni az aradi tizenhárom emlékéhez! Személyi hir. Hosszú Vazul szamosujvár gör. kath. püspöke Szombaton városunkban ! időzött, a hol Marchis Romulus kerületi es­peresnek volt szívesen látott vendége. A püs­pök ur Öméltósága Vasárnap Felső Szoporra utazott a hol részt vett az ottani gör. kath. templom felszentelésén és este visszautazott székhelyére. Áthelyezés. A m. kir. pénzügyminiszter Simkó Géza m. kir. pénzügyi s. titkárt, saját kérelmére, a szombathelyi pénzügyigazgató­sághoz helyezte át. Működnek a tolvajok. Mnlt hó 27-én délu­tán Kiss József helybeli cserepező lakásába a tulajdonos és neje távollétében beállított egy ismeretlen egyén és könyöradományt kért. A házba csak Kiss József 9 éves leánykája volt otthol, ákinek megesett a szive a csavargón és kiment a konyhába, hogy egy darab kenyeret hozzon számára. A csavargó ezt a körülményt arra használta fel, hogy az asztalon levő értékes órát ele­melte, majd megköszönve az adományt, távozott. Kiss hazatérve észrevette az óra eltűnését és jelentést tett a rendőrségen, a kinek sikerült a csavargót Dvorzsik István nagyváradi illetőségű szabósegéd személyé­ben- kinyomozni és letartórtatni. Az óra is megkerült, a melyet a tolvaj azon kifogással adott el, hogy feleségétől elvált és csak ezen egyedüli emléket hagyta hátra számára, de ettől is kénytelen a munkahiány és éhség miatt megválni. Hol késik a szatmárvármegyei állami taní­tók családi pótléka? Néhány héttel ezelőtt jelent meg a lapokban az a vármegye áll. tanítóinak örvendetes hir, hogy a m. kir. pénzügyigazgatóságnál határozott ígéretet kapott egy a pénzügyigazgatót felkereső küldöttség arra nézve, hogyha a kir. tanfe- lügyelősóg hajlandó lesz a hozzá beküldött kimutatásokat nem összevárva, hanem ese­tenként is átküldeni a pénzügyigazgatóság­hoz, a kiutalás a beérkezés sorrendjében a lehető legrövidebb idő alatt megfog történni. A kiutalás még nem történt meg; mi sem természetesebb tehát, minthogy a vármegye áll. tanítósága méltatlankodik a kir. tanfe- lőség eljárása miatt, mert bizonyára ott nem akarták, hogy ahhoz a nehezen várt pár garashoz pár héttel talán hamarább jussanak a tanítók. Teljesen megbízható for­rásból azonban úgy értesülünk, hogy a kir. tanfelügyelőség a legnagyobb készséggel tett eleget a kívánságnak s bár három munkaerő szabadságon volt, a beérkezett kimutatáso­kat még aznap postára adták (az utolsót is pár héttel ezelőtt) a pénzügyigazgatósághoz címezve. Ily körülmények közt bizonyára csak az az eshetőség áll fenn, hogy a pós-

Next

/
Oldalképek
Tartalom