Közérdek, 1911. július-december (4. évfolyam, 26-52. szám)
Érmellék, 1911-09-16 / 21. szám
I. évfolyam. Melléklet a ..Közérdek ‘-hez. 21. szám. Érmihályfalva—Székelyhid, 1911. szeptember 16. Felelős szerkesztő: SIHSKÓ ALADÁR. Főmunkstársak: Értarcsa : SZOÜOSZLAY SAÍiDOR. Székelyhid: LACKOVICH LÁSZLÓ. Bagamér: MOLNÁR ANTAL. Érmellék TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik Ermihályfalván és Szó- kelyhidon minden szombaton délután, a „Közérdek“ melléklete gyanánt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Gróf Károlyi Gyorgy-tér 36. szám Kéziratok nem adatnak vissza. Nyilttér sora 50 fillér. Érmihályfalva. ÉHBÉR a szolgálatért. Nyomorog a rendőrség. Mi van a drá^aiá^i pótlékkal ? Bármennyire is elcsépelt, unalmas témának látszik Érmihályfalva város közbiztonsági viszonyaival foglalkozni, e téma mindig aktuális, mindig fontos marad, mert súlyos sebként éktelenül el a város közigazgatását. Hogy a már csaknem biztosra vehető éjszakai támadások, korcsmái inzultusok ismétlődése, az utcai botrányok nem a rendőrség hanyag, lelkiismeretlen munkálkodásából fakadó szörnyűségek, azt jól tudjuk. Tudjuk, mert számtalan, igen sokszor szomorú példa igazolja, hogy a rendőrség mindent megtesz, erejét túlhaladó, nehéz munkával szolgálja a közbiztonságot. Szomorú példa, ismételjük, mert ennek a köz- biztonságnak szolgálata nagyon sokszor szidalmakba kerül azoknak az embereknek, akiknek a posztóból készült egyenruhája mögött levő embert, nagyon kevesen veszik tudomásul. Mi nagyon sokat kívánunk a rendőrségtől. A biztonságot s jólétet, a védelmet, talán a gummikerekü által arcunkba frecsc-senő sár miatti felelősséget is, de arra nagyon kevésszer gondolunk, hogy az, aki látszólag marcona, kegyetlen arcával előttünk áll, egy agyonstrapált, kiszívott energiájú, meggyötört idegzetű ember, aki legtöbbször családapa, akinek nehéz anyagi gondjai vannak, aki éhbéren rágódva talán a legproletárabb a társadalom minden proletárjai között. Erre kevesen gondolunk. Ütjük, ócsároljuk a rendőrt, hogy hanyag, lelkiismeretlen hogy kötelességet nem tudó, .hogy brutális azzal, aki kezei közé kerül. És azt hisszük, hogy igazunk van. Lebet-e, szabad-e hanyagnak, lelkiismeretlennek, brutálisnak nevezni egy olyan embert, akit v étiekig gyötör a pihenés nélküli, folytonos szolgálat. És akit, amellett, hogy örökös zaklatásnak van kitéve, kötelességének tartja minden valamire való úriember leszidni, tudomásul sem venni. Nem, a hiba nem ezekben az emberekben van, hanem abban az átkos rendszerben, amely kerékkötője akar lenni egy olyan intézmény fejlesztésének, melynek rendezettsége fokmérőjét képezi a város kultúrájának. Hogy lehet közbiztonságot kívánni, vagy feltételezni ott, ahol éhezik, nyomorog a rendőr, ahol zsarnok szeszély miatt, nem merik tárgyalás alá venni, a rendőrség drágasági pótlék iránti kérvényét ? ! Visszatelepednek a selyemhernyók az érmihályfalvai járványkórházba. Nemrégiben irtuk meg az érmihályfalvai járványkóiház érdekes és a maga nemében ugyancsak eredeti esetét; a járványkórházban egy szemle alkalmával a főszolgabíró az egyik szobában kórágyak és orvosságos polcok helyett szép selyemhernyógyüjteményt talált A tarka sereg zöld eperfalevelek között vígan táplálkozott és készült a begubózáshoz, vagy már begubózkodva álmodott gyönyörű sárga fehér vagy piros álmokat. A főszolgabírót nem hatotta meg ennek a leletnek a poézise, mert úgy gondolkozott, hogy a járványkórházban elsősorban betegeknek jusson hely és csak azután a selyemhernyóknak. A főszolgabíró visszaélésnek minősítette a dolgot, bogy Kovács Ferencz felügyelő a kórház szobáit hernyók tenyésztésére használja [ föl Ezen az alapon az érmihályfalvai lo pviselő- testület el is mozdította állásából Kovács; Ferencet és kiköltöztette a járványkórházból. Helyébe Nagy Imre rendőrt telepítették be. 0 ellene azután nem is volt kifogás. Közben múlt az idő és legutóbb szomorú tapasztalatra jöttek rá az érmihályfalvaiak.: Arra, hogy virágzó selyemtenyésztésük ebben az esztendőben ijesztő mértékben hanyatlott. Annyira csökkent az idei selyemtermelés, hogy az Ermihályfalván idáig nagy forgalmat lebonyolító selyembeváltóhivatal szinte teljességgel fölöslegessé vált. Nagy veszedelmet jelent ez Érmihályfalva közönségére, melynek eddig tiszta, szép keresetet hoztak az ártatlan gubók, amiket akkora kondélitással üldözött id a főszolgabiroi parancs a járvány kórházi paradicomból. Az ügyet megtárgyalták a képviselőtestületben is és ekkor rájöttek a selyemtermés visszaesésének az okára is. — Nagy igazságtalanság volt — modotta az egyik esküdt — szegény Kovács Ferencet kilakoltatni a kórház üres szobáiból. Ő volt a lelke a selyemhernyó-ápolásnak, ő tanította a községet, ő termelte a legtöbb szép bosszú fonalat és most amióta elüldözték, mint életkedvét vesztette volna minden selyemhernyó Érmihályfalván ... A legokosabb lesz, ha visszaadják Kovácsnak a régi állását,ha egyébb dolga nincsen, mórt ne tenyésszen fehér, sárga és piros selyemgubókat. Ézzel csak nem árt a közegészségügynek? A képviselőtestület helybenhagyta ezt az indítványt és határozatilag kimondotta, hogy Nagy Imrét ujfent kiköltözteti és helyére betelepíti újra felügyelőnek Kovács Ferencet. * Nem függ össze ezzel az ügygyei, de itt említjük meg, hogy ugyanezen a képviselő- j testületi közgyűlésen Érmihályfalva némi köz- j ségi alkotmányreformot is elhatározott. Hogy tekintettel arra, hogy az erősen fejlődő inezővá-! ros képviselőtestülete elé minden alkalommal sok és nagyfontosságu ügy kerül, ezek kellő előkészítésére állandó választmányt alakit. Ennek a bizottságnak lesz a tiszte minden napirendi dolgot tüzetesen megtárgyani és kész javaslattal lépni a közgyűlés elé, mint ahogy a városokban szokás. Az érmihályfalvai főszolgabíró beterjesztette a vármegyéhez a két községi határozatot és pedig azzal a megjegyzéssel, hogy mindakettőt semmisítse mega törvény hatósági bizottság. Mindkét határozatot ugyanis céltalannak és fölöslegesnek Ítéli, mert szerinte a járványkórház nem seiyemtenyésztésre való, az állandó választmány dolgát pedig Ermihályfalván elláthatja az elöljáróság is. A fentiekből is kilátszik az, hogy Dobory Kálmán főszolgabíró mindent elkövet arra nézve, hogy Érmihályfalvát a fejlődésben megakadályozza és ennek a virágzó városkának automatikus jogai gyakorlását, a főszolgabíró önkénytől tegye függővé. Szarvasmarhaés lókiállitás r Emihályfalván 1911. szept. 3-án. Az „ Érmihályfalva—Vikéki Gazdakör“ három évvel ezelőtt tartotta az első szarvas- marha- és lókiállitását díjazással egybekötve. Arra a kiállításra felhajtott állatok számáról — különösen a szarvasmarhák létszámáról észre lehetett venni, hogy közönségünk, t. i. kisgazdáink legnagyobb zöme előtt, teljesen ismeretié» volt még a kiállítás tulajdonké- peni célja is. Láthatják azonban, hogy az állam mily nagy anyagi áldozatot hoz arra a célra, hogy az egyes megyék községeiben évenkint tartott hasonló állatdijázással a kisgazdákat buzdítani, serkenteni akarja arra, hogy a meglevő szép állatjaikat jó gondozással, helyes tenyésztéssel még szebbé és használhatóbbá tegyék, hogy a díjazott állatjaikat s annak ivadékait megtartva a következő kiállításon bemutatva fáradságuk jutalmát ismét élvezhessék. A bemutatott sok szép állat serkentse gazdáinkat a sajátjának még szebbé nevelésére, szaporítására, ha kisgazdáink állattenyésztése kellőleg szaporodni fog, akkor az ő vagyonosodásuknak alapja is meg lesz vetve, mert a sok állat, — sok termé erőt (trágyát) — ez viszont jó, kitűnő földet ad, — kitűnő föld nagyobb terméseivel az emelkedő igényeket, terheket is kielégíthetik. Példát mutat erre, a nagy álat- tenyéstóssel biró községek lakosainak folytonos gyarapodása, virágzása. Az állatlétszám emelkedése megfogja kívánni a gazdától meglevő kaszálójuk, réteik, a lehető legokszerübb kezelését, trágyázását. Különösen föl kell karolni a mesterséges takarmányok termelését, főképpen az évelő pillangós viráguakat (lucerna, lóhere, stb.) A fokozatos állatlétszám emelésére, ha valahol az országban úgy érmihályfalvai gazdaközönségünknek van égető szüksége, mert a KENDÉNÉL DEBRECEMBEI, vásárol az úri közönség ■ i- es ipitrii Piacz-u. 5. sz. (a Hungária mellett) legjobb minőségben, legolcsóbb, szabott áron. KENDE különlegességei: Homespoun öltöny divatszinekben, selyem, bársony, sacco mellény, angol, volour Raglan, Doubl Ulster selyem béléssel. Gazdálkodó uraknak sport kabátok. Postai megbízások pontosan tel- jesittetnek.
