Közérdek, 1911. július-december (4. évfolyam, 26-52. szám)

Érmellék, 1911-09-16 / 21. szám

I. évfolyam. Melléklet a ..Közérdek ‘-hez. 21. szám. Érmihályfalva—Székelyhid, 1911. szeptember 16. Felelős szerkesztő: SIHSKÓ ALADÁR. Főmunkstársak: Értarcsa : SZOÜOSZLAY SAÍiDOR. Székelyhid: LACKOVICH LÁSZLÓ. Bagamér: MOLNÁR ANTAL. Érmellék TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik Ermihályfalván és Szó- kelyhidon minden szombaton dél­után, a „Közérdek“ melléklete gyanánt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Gróf Károlyi Gyorgy-tér 36. szám Kéziratok nem adatnak vissza. Nyilttér sora 50 fillér. Érmihályfalva. ÉHBÉR a szolgálatért. Nyomorog a rendőrség. Mi van a drá^aiá^i pótlékkal ? Bármennyire is elcsépelt, unalmas témá­nak látszik Érmihályfalva város közbizton­sági viszonyaival foglalkozni, e téma mindig aktuális, mindig fontos marad, mert súlyos sebként éktelenül el a város közigazgatását. Hogy a már csaknem biztosra vehető éj­szakai támadások, korcsmái inzultusok is­métlődése, az utcai botrányok nem a rend­őrség hanyag, lelkiismeretlen munkálkodá­sából fakadó szörnyűségek, azt jól tudjuk. Tudjuk, mert számtalan, igen sokszor szomorú példa igazolja, hogy a rendőrség mindent megtesz, erejét túlhaladó, nehéz munkával szolgálja a közbiztonságot. Szo­morú példa, ismételjük, mert ennek a köz- biztonságnak szolgálata nagyon sokszor szi­dalmakba kerül azoknak az embereknek, akiknek a posztóból készült egyenruhája mögött levő embert, nagyon kevesen veszik tudomásul. Mi nagyon sokat kívánunk a rendőrség­től. A biztonságot s jólétet, a védelmet, ta­lán a gummikerekü által arcunkba frecsc-senő sár miatti felelősséget is, de arra nagyon kevésszer gondolunk, hogy az, aki látszólag marcona, kegyetlen arcával előttünk áll, egy agyonstrapált, kiszívott energiájú, meggyö­tört idegzetű ember, aki legtöbbször család­apa, akinek nehéz anyagi gondjai vannak, aki éhbéren rágódva talán a legproletárabb a társadalom minden proletárjai között. Erre kevesen gondolunk. Ütjük, ócsárol­juk a rendőrt, hogy hanyag, lelkiismeretlen hogy kötelességet nem tudó, .hogy brutális azzal, aki kezei közé kerül. És azt hisszük, hogy igazunk van. Lebet-e, szabad-e hanyag­nak, lelkiismeretlennek, brutálisnak nevezni egy olyan embert, akit v étiekig gyötör a pi­henés nélküli, folytonos szolgálat. És akit, amellett, hogy örökös zaklatásnak van ki­téve, kötelességének tartja minden valamire való úriember leszidni, tudomásul sem venni. Nem, a hiba nem ezekben az emberek­ben van, hanem abban az átkos rendszer­ben, amely kerékkötője akar lenni egy olyan intézmény fejlesztésének, melynek rendezett­sége fokmérőjét képezi a város kultúrájának. Hogy lehet közbiztonságot kívánni, vagy feltételezni ott, ahol éhezik, nyomorog a rendőr, ahol zsarnok szeszély miatt, nem merik tárgyalás alá venni, a rendőrség drá­gasági pótlék iránti kérvényét ? ! Visszatelepednek a selyemhernyók az érmihályfalvai járványkórházba. Nemrégiben irtuk meg az érmihályfalvai járványkóiház érdekes és a maga nemében ugyancsak eredeti esetét; a járványkórházban egy szemle alkalmával a főszolgabíró az egyik szobában kórágyak és orvosságos polcok helyett szép selyemhernyógyüjteményt talált A tarka sereg zöld eperfalevelek között vígan táplál­kozott és készült a begubózáshoz, vagy már begubózkodva álmodott gyönyörű sárga fehér vagy piros álmokat. A főszolgabírót nem hatotta meg ennek a leletnek a poézise, mert úgy gondolkozott, hogy a járványkórházban elsősorban betegeknek jusson hely és csak azután a selyemher­nyóknak. A főszolgabíró visszaélésnek minősítette a dolgot, bogy Kovács Ferencz felügyelő a kórház szobáit hernyók tenyésztésére használja [ föl Ezen az alapon az érmihályfalvai lo pviselő- testület el is mozdította állásából Kovács; Ferencet és kiköltöztette a járványkórházból. Helyébe Nagy Imre rendőrt telepítették be. 0 ellene azután nem is volt kifogás. Közben múlt az idő és legutóbb szomorú tapasztalatra jöttek rá az érmihályfalvaiak.: Arra, hogy virágzó selyemtenyésztésük ebben az esztendőben ijesztő mértékben hanyatlott. Annyira csökkent az idei selyemtermelés, hogy az Ermihályfalván idáig nagy forgalmat lebo­nyolító selyembeváltóhivatal szinte teljesség­gel fölöslegessé vált. Nagy veszedelmet jelent ez Érmihályfalva közönségére, melynek eddig tiszta, szép kere­setet hoztak az ártatlan gubók, amiket akkora kondélitással üldözött id a főszolgabiroi parancs a járvány kórházi paradicomból. Az ügyet meg­tárgyalták a képviselőtestületben is és ekkor rájöttek a selyemtermés visszaesésének az okára is. — Nagy igazságtalanság volt — modotta az egyik esküdt — szegény Kovács Ferencet kilakoltatni a kórház üres szobáiból. Ő volt a lelke a selyemhernyó-ápolásnak, ő tanította a községet, ő termelte a legtöbb szép bosszú fonalat és most amióta elüldözték, mint élet­kedvét vesztette volna minden selyemhernyó Érmihályfalván ... A legokosabb lesz, ha visszaadják Kovácsnak a régi állását,ha egyébb dolga nincsen, mórt ne tenyésszen fehér, sárga és piros selyemgubókat. Ézzel csak nem árt a közegészségügynek? A képviselőtestület helybenhagyta ezt az indítványt és határozatilag kimondotta, hogy Nagy Imrét ujfent kiköltözteti és helyére be­telepíti újra felügyelőnek Kovács Feren­cet. * Nem függ össze ezzel az ügygyei, de itt említjük meg, hogy ugyanezen a képviselő- j testületi közgyűlésen Érmihályfalva némi köz- j ségi alkotmányreformot is elhatározott. Hogy tekintettel arra, hogy az erősen fejlődő inezővá-! ros képviselőtestülete elé minden alkalommal sok és nagyfontosságu ügy kerül, ezek kellő előkészítésére állandó választmányt alakit. Ennek a bizottságnak lesz a tiszte minden napirendi dolgot tüzetesen megtárgyani és kész javaslattal lépni a közgyűlés elé, mint ahogy a városokban szokás. Az érmihályfalvai főszolgabíró beterjesz­tette a vármegyéhez a két községi hatá­rozatot és pedig azzal a megjegyzéssel, hogy mindakettőt semmisítse mega törvény hatósági bizottság. Mindkét határozatot ugyanis céltalannak és fölöslegesnek Ítéli, mert sze­rinte a járványkórház nem seiyemtenyésztésre való, az állandó választmány dolgát pedig Ermihályfalván elláthatja az elöljáróság is. A fentiekből is kilátszik az, hogy Dobory Kálmán főszolgabíró mindent elkövet arra nézve, hogy Érmihályfalvát a fejlődésben megakadályozza és ennek a virágzó városká­nak automatikus jogai gyakorlását, a főszol­gabíró önkénytől tegye függővé. Szarvasmarha­és lókiállitás r Emihályfalván 1911. szept. 3-án. Az „ Érmihályfalva—Vikéki Gazdakör“ három évvel ezelőtt tartotta az első szarvas- marha- és lókiállitását díjazással egybekötve. Arra a kiállításra felhajtott állatok számáról — különösen a szarvasmarhák létszámáról észre lehetett venni, hogy közönségünk, t. i. kisgazdáink legnagyobb zöme előtt, teljesen ismeretié» volt még a kiállítás tulajdonké- peni célja is. Láthatják azonban, hogy az ál­lam mily nagy anyagi áldozatot hoz arra a célra, hogy az egyes megyék községeiben évenkint tartott hasonló állatdijázással a kis­gazdákat buzdítani, serkenteni akarja arra, hogy a meglevő szép állatjaikat jó gondo­zással, helyes tenyésztéssel még szebbé és használhatóbbá tegyék, hogy a díjazott ál­latjaikat s annak ivadékait megtartva a kö­vetkező kiállításon bemutatva fáradságuk jutalmát ismét élvezhessék. A bemutatott sok szép állat serkentse gazdáinkat a sajátjának még szebbé nevelésére, szaporítására, ha kis­gazdáink állattenyésztése kellőleg szaporodni fog, akkor az ő vagyonosodásuknak alapja is meg lesz vetve, mert a sok állat, — sok termé erőt (trágyát) — ez viszont jó, kitűnő földet ad, — kitűnő föld nagyobb termései­vel az emelkedő igényeket, terheket is ki­elégíthetik. Példát mutat erre, a nagy álat- tenyéstóssel biró községek lakosainak foly­tonos gyarapodása, virágzása. Az állatlétszám emelkedése megfogja kí­vánni a gazdától meglevő kaszálójuk, réteik, a lehető legokszerübb kezelését, trágyázását. Különösen föl kell karolni a mesterséges ta­karmányok termelését, főképpen az évelő pillangós viráguakat (lucerna, lóhere, stb.) A fokozatos állatlétszám emelésére, ha vala­hol az országban úgy érmihályfalvai gazda­közönségünknek van égető szüksége, mert a KENDÉNÉL DEBRECEMBEI, vásárol az úri közönség ■ i- es ipitrii Piacz-u. 5. sz. (a Hungária mellett) legjobb minőségben, legolcsóbb, szabott áron. KENDE különlegességei: Homespoun öltöny divatszinekben, selyem, bársony, sacco mellény, angol, volour Raglan, Doubl Ulster selyem béléssel. Gazdálkodó uraknak sport ka­bátok. Postai megbízások pontosan tel- jesittetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom