Közérdek, 1910. július-december (3. évfolyam, 30-56. szám)

1910-10-29 / 47. szám

2-ik oldal. KÖZÉRDEK október 29. 47-ik sz. CSAKIS A KÖKET Ratz Sáraiéi éirx)e:kIiI ! ......- ■ ■ ■ té li felöltök, bundák, szőrme és plüss Megérkeztek az őszi és paletók, boák és muffok legdivatosabb kivitelben. — I i||—! Legújabb kosztümök és franczia ruhák mérték szerint készíttetnek V Kész pongyolák olcsó árban. A temetők kertje e napon a legnépe­sebb. Ilyenkor róják le még azok is a ke­gyelet legszebb adóját, akik talán az egész esztendőben nem tudtak időt szakasztani maguknak a gyermeki kötelesség lerovására. Ekkor könnyitünk lelkünk fájdalmán, elsi­ratva azokat, kiket a sors bölcs akarata etszóllitott körünkből. Béke és nyugalom ez jelképezi e csen­des helyet, melyet a lobogó lámpák ezrei, mint csillagos égboltozatot világítanak meg e napon. A megnyugtató sirás, a könnyek kiegyenlítő özöne adja meg kritériumát e nagy, e dicső, e szent napnak. Béke és nyugalom ez jelképezi e nagy virágos kertet s kellene-, hogy jelszava le­gyen társadalmunknak, mert csak ez égi jelszó vezethet bennünket az előrehaladás, a kultúra, a művelődés egyenesre taposott, sima ösvényén. Szálljunk hát magunkba a nevezetes évfordulón s a „Mementó mori“ csontvázát látva, jusson eszünkbe halandóságunk s az, hogy felettünk egy csalhatatlan mindent látó, semmi; előle el nem titkolható biró él, kinek itélőszét egy halandó sem kerülheti el. Járványos betegségeknél mint ko­lera, typhus, vagy lázas be- : tegségeknél fő a viz, : legbiztosabb óvszer a RR0N00RFI aBkálikus természetes 'X/, & 'S m SAVANYU VÍZ ■: Mint nyálka oldó szer úgy ma­gában mint meleg tejjel vegyítve köhögésnél, rekedtségnél, tü­dőhurutnál stb. legjobb gyógy- sikerrel ajánjtatik. Nehezen emésztő gyomorhurutnál kitűnő hatá M van! 'g VfZELETHAJTÓ GYÓGYITAL. || Kérjük minden kávéhézban és ven- |j déglőben bor vagy pezsgőhöz % Sí mindenkinek kitűnően fog ízleni. 'é Nagykároly, Könyök-utca 11. A mi hegemóniánk. Dr. M. Poliglott orszában a legkénye sebb legtöbb politikai bölcsességet kívánó be- rendezkedési és kormányzati feladat, a kü­lönböző államalkotó elemek tartós vagy épen állandó egyensúlyozása vagy a teljes és viszonos paritás, az eldöntött, elismert he­gemónia révén. A nyugat felé gravitáló, keresztény Magyarország megalapítója, István első ma­gyar király személyes hajlamainál, nevelé­sénél, családi összeköttetéseinél fogva azon, ma csudálatosnak és tévesnek tartott elvre fektette organizációs plánumát és rendsze­rét: hogy csakis a többnyelvű ország tart­hat számot az állandó fenmaradásra, ter­mészetes fejlődésre.. Adva volt ehhez maga a kész matéria a fegyveres hatalommal elfoglalt uj haza ősi lakossága^ a hódító magyarságot tömegével többszörösen felülmúló.sváb és germán nép­ségek területileg és kulturailag különböző foltjai. Ezekkel a hadra gyöngébb, parancso­láshoz, ellenálláshoz szokatlan, magát megadó „barbárokkal" kevés oka volna törődni a különben is rég ismert és respektált monar­chikus államszervezésnek. A királyi tekin­télyt az 'őshazában merőben ismeretlen uralkodói személyes és átöröklö szuveréni- tást inkább a „hét vezér“ ágyékából leszár­mazó országvéneken kormánykodó kiski­rályoktól kellett és lehetett félteni. Ezért népesítette meg kezdetleges udvarát, majd a fiatal ország főbb méltóságait, hatalmi pozícióit s főleg az akkor döntő súlyú egyházfejedelmi székeket Szent István, ide­gen, légióként németországi beköltözőiteket. ■ Isten a írE'gmbndhatója, neki vőít-é; igaza vagy Koppány vezérnek, aki hive maradt az ‘ázsiai régi hitnek s nem akart elkeveredni a külföldi jött-mentekkel ? Vagy éppen annak a harmadik szekciónak, mely Rómával szemben Byzáncz felé húzott? A tény az, hogy a soknyelvüségen alapuló magyar állam mind mai napig fenn­áll s a nemzet megtartotta az egyéniségét kifejező hegemóniáját minden többi itt lakozó nemzetiség fölött. Ez olyan eredmény, mely fölöslegessé tesz minden vitát az alap-okok célszerű­sége felől. Mindaddig, amig az u. n. nemzetiségi elv gyakorlati tényezője lesz főként az európai politikának, ami a repülőgépek határledöntő uralma alatt nyilván csak rövid évtizedek kérdése, önfentartási kötelessége minden velünk egyforma sorsú, helyzetű soknyelvű birodalom élén álló nemzetnek, hogy ezt a hegemóniát épségben fentartsa, ha lehet erősitse. Persze, ma már nem a nyers hatalmi erőszak ennek a módja, eszköze. Ha végigtekintünk a magyar nemzeti­ségek nyelvterületi térképén, örvendetes és elszomorító jelenségekre bukkanunk. A német zóna ez idő szerint már egé­szen barátságos megnyugtató, sőt a magyar hegemónia szempontjából egyenesen biztató benyomást tesz. Északon a cipszerek soha meg nem ingott hüségü, lelkesen feláldozó testvéreink, bajtársaink voltak jóban, rossz­ban, ma is azok, egyben hasznos, derék úttörői főkép a gazdasági, ipari, kereske­delmi kultúrának. Délen a svábok, nyugaton a város- alapitó, civilizáló németajkú öslakók -és be­vándorolták ma már immunizálva az- alt­deutsch izgatások bomlasztó mérgétől, velünk karöltve védik, propagálják a magyar állam­eszmét. Erdélyben a keleti gránicon az egy­kor merev szeparatisták a szászok szintén fölismerték a románság részéről fenyegető közös veszedelmet, meggyőződéses és főleg anyagi szempontból becses pillérei a ma­gyar hegemóniának. A szláv elemek közül a Felsőmagyar- országon tömeges ruthén lakösság nagyjáb? i, egészében még ma is buzgón ápolja, büsz­kén hirdeti és vallja a Rákóczi-kor szabad­ságvédő hagyományait. Sajnos, a tótságot, nekünk mindig tisz- teletes, ragaszkodó segitocsapatunkat, né­mely rétegeiben szuggesztiv hatalma alá vetette a nagy pánszláv áramlat s az orosz, mostanság még inkább a szomszédos cseh, morva kultur-központoktól átszivárgó, kü­lön nemzeti életre serkentő izgatás. Hátra van a legsúlyosabb tehertéte­lünk : a románság. Területileg, lélekszátn szerint, geog- rafikus összefüggése alapján a legnagyobu, legerősebb ellenséges fordulatok esetén a legveszedelmesebb nemzetiségi blockunk. Nagyon is messzire vezetne az útja Készítek: (a gyökér eltávolítása nélkül is) természethü T « — fogpótlásokat'aranyban és (vulkánit) kautschukban; |Pij szájpadlás nélküli fogpótlások úgy mint: aranyhidak, iJWIIU koronák, csapfogak a legmüvésziesebb kivitelben. fogtechnikus. — Micsoda vacsoráért? — Hja hát kérem uraságod engem megvásárolt, én az ön tulajdona vagyok és mint ilyenről, az ön kötelessége gondos­kodni. — Talán csak nem kívánja, hogy ki­hizlaljam magát? — Oh dehogy, nem is szeretném, mert az izmok fejlődését többre becsülöm, mint a zsigereket és igy szerény, de jó és tápláló házi koszttal megelégszem. — No ilyen szemtelent. De hát csak nem hagyhatom elveszni a tiz pengőmet, inkább hadd egyen nálunk, az öt kamarával úgy sem élhet valami nagyon sokáig. . . . Akkor féléves házas és deli ifjú vol­tam. De a percek múltak, két gyermekem is már másodszor, kedves nőm pedig már negyedszer fogzott, a harmadik pár fogsor kiesett a szájából és eltörött, koponyámon pedig a hold már teljes töltében pompázott a kamarás ur még mindig feljárt. Hízott, gyarapodott, mig végre utolérte a végzet, egyszer csak vacsoránál nagyott hörgött — és összeesett, — Megütötte a guta — kiáltám lel­kesedéssel — de örömöm csakhamar bura fordult, hová tesszük ezt az embert, mig valami orvos ki nem operálja a szivét? Erre kedves nőm egy fényes ajánlattal állt elő. — Tudod mit? egyszerűen beletesz- szük a nagy teknyőbe, azt megtöltjük spi- rituszszal, aztán eláll benne addig, amig az orvost elhívjuk. — Igen ám, de honnan veszünk annyi spirituszt ? — Hát hiszen kapunk most már hi­telbe is, szivéből aztán szívesen kifizetjük. Hiába csóváltam meg hitetlenül ked­ves nőm fejét, ő azt kénytelen akarni, amit én megteszek és igy kamarásunkat spiri­tuszba helyeztük, aztán nyugalomra tértünk. Alig szendereghettíink azonban egy-két órát, midőn éktelen orditás és dalolás verte fel az éj csendjét. Kedves nőm megdöbbenve ugratott I ki engem az ágyból, kirohanok a konyhába, hát kamarásunk épen cigánykereket igyek­szik hányni. Ránézek a teknyőre — üres. A helyzet egyszerre világos volt előt­tem. A nyomorult csak tetszhalott volt, a szesz szagától magához tért, kiitta az egész { spirituszt és most be van rúgva mint a csap. De erre már az én galambepém is fel­forrt. Az ajtót kinyitani, a kamarást kiguri- tani,tőllem röptében egy búcsú pofont kapni, pillanat, egy fájó pillanat müve volt. A meggazdagodástól azóta végleg le­mondottam, bár kedves nőmben a kamarás esete után erős a meggyőződés, hogy az én becses agyvelőm is preparálva egy múzeumnak megér legkevesebb annyit, mint egy öt kamaráju szív. Ékszert, órát, ezüstnemüt jótállás mellett bámulatos olcsó áron csakis Ma­gyarország legnagyobb ékszerüzletében Deb- reczenben a Löfkovits Arthur és Társa cégnél vásárolhat. L egfinomabb porosz-szén minden szoba Intéshez •! *.* alkalmas •! !• Mato Flit ED Y ASH HK KS. 1 afßfßh neo if/. SAME i a sh t: at esh eh öné e = V I tz TEIA r. = Tele fun szán* :

Next

/
Oldalképek
Tartalom