Közérdek, 1909 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1909-10-02 / 40. szám
2 KÖZÉRDEK 1909 október 2 áll közlekedési viszonyainknak szerencsétlen elmaradottsága, közrehatnak erre kedvezőtlen lakás- viszonyaink és a nagy drágaság is, amelyek az olcsó diáktartást Szekszárdon lehetetlenné teszik. A rendkívül megnehezedett megélhetési viszonyok pedig kényszerítik a családapát arra, hogy a napról-napra szaporodó kiadások/ mellett minél olcsóbb helyet keressen még akkor is, ha azon a helyen, éppen a helynek falusias jellege miatt, a gyermek látóköre nem fejlődhetik any- nyira, mint városiasabb helyen, ahol az élet minden téren fejlettebb. Szekszárd úgy is, mint vármegyei központ s intelligens elemei nagyobb számánál fogva is, mindenesetre alkalmas arra, hogy benne nemzeti érzésben erős, művelt ifjúság nevelődjék s mégis főgimnáziumunk tanuló ifjúságának száma alul maradt azon a számon, amelyet joggal remélni lehetne. Ezen a bajon segitendő, a város képviselőtestülete a főgimnázium mellé egy internátus létesítését tűzte ki célul, mely célját úgy érhetné azonban csak el, ha a főgimnázium fentartási költségeire felajánlott évi 10.000 korona hozzájárulás fizetése alól a város felmentetnék. x Gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatás- ügyi miniszter a város kérvényére értesítette a város közönségét, hogy ha a város elegendő nagyságú telken égy, az igényeknek teljesen meg felelő 8 legalább 60 tanuló számára berendezett internátust felépítene, úgy hajlandó az internátust állami kezelésbe átvenni, fentartani s azonkívül megfontolás tárgyává teendi a 10.000 koroLa fentartási járulék elengedését. Dr. Szentkirályi Mihály, városunk polgár- mestere, az internátus ügyében személyesen járt a minisztériumban s az itt nyert információk alapján megkészittette az internátus terveit és költségvetését. A Dicenty László szekszárdi építész által készített terv szerint az internátus 54-30 méter hosszú homlokzattal bil'ó emeletes épületben helyeztetnék el. Az épület egy fő- és két raell.-k bejárattal bírna, a főbejáratnál csinos vcstibullel. A földszinten lenne az iroda, a látogató szoba, a felügyelő tanárnak 4 szobás lakás, 2 étkező terem, a szükséges mellékhelyiségek, a házvezetőnő szobája, külön épületben két betegszoba, ehhez tartozó fürdővel, ápoló, és gyógytárszoba, összesen 26 helyiség. Az emeleten lenne 2 nevelő-felügyelő szobája, 4 hálóterem 10—10 tanuló részére, mindegyikhez mosdó és ruhatárral, 2 fürdő, 2 dolgozó és egy tágas szórakozó terem, összesen 15 helyiség. Az internátus összes építkezési költsége 168.944 korona 10 fillérre van előirányozva s igy tehát a telek árát is hozzászámítva, az internátus összes költsége a 10.000 koronával körülbelül 30 év alatt törleszthető lenne anélkül, hogy a városra újabb teher háramlanék. A főgimnáziumunkra s városunkra is nagy- fontos-ságu internátus ügyét a képviselőtestület f. hó 6-án tartandó közgyűlése fogja tárgyalni. — Hát a szép asszony mit csinál ? Mondja meg, hogy üdvözültetem. Az egészet minden nyomaték nélkül, inkább csak udvariasságból mondta a felesége leánykori udvarlója, de azért az a néhány szó mégis napokon keresztül nyugtalanította. Csak mikor a felesége ábrándos, szerelmes szép szemeibe nézett, nyugodott meg újra. Kestelte, hogy egy percig is kételkedett hűségében. Tegnap is minden gyanú nélkül távozott hazulról, hogy a városban a fakereskedővel elszámoljon, az addig behordott faszállitmányról s eszébe sem jutott, hogy az uraság már két nap óta az uradalomban tartózkodik. Úgy beszélte meg a feleségével, hogy este hét órára haza jön, azután átmennek együtt a tanitóékhoz. A számadás egy kissé tovább tartott s igy ő nem jöhetett akkorára, ahogy gondolta. Úgy tiz óra tájban lettek készen az elszámolással. Addigra olyan hófúvás keletkezett odakint, hogy valóságos Istenkisértés lett volna a hazatérésre gondolni. A kereskedő marasztalta, hát ott is vacsoráit, azután egy kicsit elkártyázgattak és csak úgy reggel hat óra tájban indult haza felé. Bele tellett egy jó órába, mikor a kocsi a majorba érkezett. Az utón gyakran belesüped- tek a kerekek a hóba, hát csak lassan jöhettek. Szánkóval félóra alatt is hazaértek volna. Már egészen kivilágosodott s mind talpon voltak a cselédek. A tiszttartó egyenesen az előszoba felé tartott, melyen keresztül a felesége szobájába akart menni. A pitvar ajtó előtt azonban léptek nyomát látta a friss hóban. Tolnavármesye 1910 éul költségvetése. A pénzügyi szakosztály szeptember hó 30-án tartott illésén tárgyalta a vármegye jövő évi költ ségvetését. Jelen voltak: Kovács Sebestyén Endre elnök, Órffy Lajos, Bernrieder János, i dr. Schmelz Antal; Süss László, dr. Leopold Kornél bizottsági tagok, Simonlsits Elemér alispán, Forster Zoltán főjegyző, Kurz Vilmos árvaszéki elnök, Alacs Zoltán műszaki tanácsos s a számvevőség részéről Bodnár István szám- tanácsos, mint előadó. A bizottság tüzetes megvitatás alá vett minden egyes rovatot s végül a számvevőség által összeállított költségvetést változatlanul elfogadta. © Nagyobb eszmecsere csak az uj állások rendszeresítésénél fejlődött ki. Az alispán alaposan megokolt előterjesztésében, utalva megválasztásakor hangoztatott programújára, amelyben ama kijelentést tette, hogy a vármegyei köz- igazgatás mennél magasabb fokra fejlesztése érdekében majd csak később, a szerzett tapasztalatok után áll elő konkrét javaslataival, egy al jegizői, egy árvaszéki ülnöki, egy múzeumi igazgatóöri, egy főispáni irnoki s 6 járási dij- noki állás rendszeresítése érdekében tett előterjesztést, kifejtve mindenik állásra vonatkozólag azokat a fontos okokat, amelyek azok szervezését indokolttá teszik. A bizottság magáévá tette az alispán javaslatát s ily irányban tesz előterjesztést a közgyűlésnek. A költségvetés szükségleti részét 373.958 korona 15 fillérrel, a fedezeti részt is ugyanennyivel irányozták elő, úgy azonban, hogy a fedezetnél mutatkozó hiány pótlására a m. kir. belügyminisztertől 40.510 korona 45 fillér pót javadalmazást kérnek, vagyis a múlt évben nyert 11.044 koronán felül még 29 466 korona 45 fillért s ezen kivül a vármegye 2,582.754 korona 77 fillér állami adója után 2 százalék vármegyei pótadót vagyis 51.655 korona 09 fillért vetnek ki. A kiadások rovatonként a következők. Rendes kiadások : I. Tisztviselői fizetések 226.250 korona, dijnokok járandósága 28.798 korona 50 fillér. II Szolgaszemélyzet fizetése 28.480 korona. III. Ruházata: 5893 korona. IV. Hivatalhelyiségek, fogházak bére : 4800 korona. V. Irodai költségek 16.246 korona 60 fillér. VI. Fűtési, világítási költségek 10 280 korona. VII. Utiátalányok 17.900 korona, napidijak, útiköltségek 4486 korona 52 fillér. Vili. Épületek fenntartása 6452 korona 22 fillér. IX. Különféle egyéb kiadások 9330 korona X. Rabtartási költségek 200 korona. XI. A hivatalos lap költségei 500 korona. XII. Sorozási költségek 1200 korona. Rendkívüli kiadások 9860 korona 30 fillér, amelyben beunfoglaltatnak az ügyészi irodavezető 1904—7. évi fizetésének visz- szatéritésére a belügyminiszter által ez évre el- ' vállalt 1500 korona részlet, a tamási, bonyhádi s a központi székház tatarozási költsége, a központban s a tamási főszolgabiró hivatalnál szükséges bútorzat, az árvaszéknél egy Írógép, a számvevőség és az alispáni hivatal telefonnal való Gyanúsnak tetszett előtte a dolog s vizs gálgatni kezdte a lábnyomokat. Két különböző láb lenyomata volt. Az egyik nő, a másik férfi lábé. A nyomok irányából megállapította, hogy azok együtt jöttek az ajtóig, azután a férfi visz- szament. Elindult a lépések mellett s majdhogy szörnyet nem halt, mikor meglátta, hogy azok az uraság házáig vezetnek. Egyszerre kész volt a kombinációval : a felesége azalatt, mig ő oda járt, átment az urasághoz s nem számított arra, hogy mikor visszafelé indul, hó lesz, mely elárulja. Még inkább bántotta a vakmerőség, hogy az az ember hazáig merte kisérni. Szinte észnélkíil rohant vissza a lakása felé s ment be egyenesen a felesége szobájába. Az ott feküdt a puha párnák között mély álomba merülve s domború melle szaggatottan pihegett. Látszott rajta, hogy nem aludt az éjjel. A cipője pedig nedves volt a hótól. A tiszttartó nem szólt egy szót sem, csak vette a vadászfegyverét, azután kiment, hogyr a dörrenés fel ne idassza a hűtlen asszonyt, akit még mindig annyira szeretett s elsütötte a fegyvert. Biztos keze volt, hát jól talált. A körül- állók még egyre kutatták, hogy mi lehetett az oka. Az uraság gazdasszonya sopánkodott legjobban. Erezte a tekintetes asszonya hogy valami baj éri a tiszttartó urat, mert az este még nálunk is kereste, azután hogy hó lett, hát az — uram kisérte haza. összeköttetésének költséges végül Perczel Móric bonyhádi szobrára a felvett 3000 korona első évi részletére 1U00 korona. E tételnél Schwetz Antal a szoborbizottság elnöke mindjárt ki is fejezte a bizottság hálás köszönetét az alispán előtt. Letárgyalták ezután a katonabeszáMásolási alap költségvetését s azt 48.962 korona 96 fillér bevétellel 79 357 korona 98 fillér kiadással 30.395 korona 02 fillér hiánnyal elfogadták. A hiány pótlására a következő pótadók kivetését hozzák javaslatba a közgyűlésnek : a házosztály és házbéradó után 5 4 százalék 16.101 92 K, a földadó után 0 5 = 8050 76 K, egyéb adó ulán 1'2 = 8050'76 korona, összesen 32.203 korona 04 fillér. Az általános adókulcs azonban kisebb mint tavaly. Akkor volt T3, most 1T7 százalék. VÁRMEGYE. Vármegyei közgyűlés. Tolnávármegye törvényhatósági bizottsága Apponyi Géza gróf főispán elnöklete alatt a vármegyei székház gyüléstermében f. évi október hó 16-án d. e. 10 órakor tartja ősszi rendes közgyűlését. A közgyűlésen a jövő 1910. évi vármegyei rendes szükségletek fedezésére mint, a múlt évben, ezúttal is 2°/0, a vármegyei tiszti-segéd, kezelő- és szolgaszemélyzet nyugdíjalapja javára pedig a törvényhatósági bizottság 610. rkgy/12.225. sz. határozata értelmében Vs°/0 pótadó kivetése fog javaslatba hozatni. A közgyűlésnek első tárgyát az 1883. évi XV. t.-c. 10. §-a értelmében a jövő évi költségvetés képezi. Az állandó választmány ülése f. évi október hó 15-én d. e. 9 és fél órakor veszi kezdetét. A vármegye költségvetése. A vármegyei állandó választmány pénzügyi szakosztályának az 1010 évi házipénztári költségvetésére vonatkozó véleményes jelentése a költségvetéssel együtt folyó évi október hó 1 -tői kezdődő 15 napon át a vármegye irattári helyiségében közszemlére kitétetett, Akik a költségvetésre észrevételeket tenni kivannak, azok tartoznak észre- véjeleiket az október hó 16-én tartandó közgyűlés előtt 5 nappal az állandó választmánynál beadni. VÁROSI ÉLET. Közgyűlés. Szekszárd r. t. város képviselő- testülcte folyó hó 6-án közgyűlést tart. A gyűlés fontosabb tárgyai lesznek : az internátus épi tése, a küvezetvám kérdése, az építési szabály - rendelet megállapitása, a második vasúti hozzájáró fentartásának elvállalása, a közvilágositás kiterjesztése. A közvilágítás javítása. A városi tanács dr. Szentkirályi Mihály polgármester elnöklete alatt múlt szombaton tartott ülésén Szabó János városi mérnök előadása alapján elhatározta, hogy a közvilágítás javítása érdekében a régi rendszerű ivlánrpákat újabb effekt- ivlámpákkal cserélik ki s ezzel egyidejűleg a Rákóczi-utcában, az újvárosi templom előtt és a Csendes-utca Letorkolásánál, a főgimnázium melletti utcakeresztezésnél, a Béri Balogh Ádám-utcában és a Kál- vin-téren egy-egy ivlámpát és ezen kivül a város különböző pontjain, ahol a közbiztonsági és forgalmi igények ezt megkövetelik, izzólámpát állítanak tel. HÍREK. Thaly Kálmán f Krónikáit irtad nagy kuruc világnak, j Ninc3 mit ma megírni az iródiáknak: Koncot leső lelkek . . . száz cselvetes, ármány • • • Épp jókor hullt porba tollad, Thaly KálmánB. I. — Ünnepi isteni tisztelet. A király neve- napján, f. hó 4-én d. e. 9 órakor ünnepi szentmisét tartanak a belvárosi r. k. templombanMiniszteri elismerés. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Báter József nagytormási tanítónak, nyugdíjaztatása alkalmából, majdnem félszázados sikerdus működéséért, elismerését és köszönetét nyilvánította. — Gyászmise. Az aradi vértanuk lelkiüdvéért a szekszárdi r. k. templomban f. hó 6-án d. e. 9 órakor gyász isteni tiszteletet tartanak.
