Közérdek, 1907 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1907-10-05 / 40. szám
2 közérdek iy07. október 5 De az épen a magyar hibája, hogy hiúságát akkor sem tudja levetni, midó'n nagy czélokért küzd. Mutatja az aradi két szobor is, hogy akkor is, midó'n hazafias kegyeletbó'l hatalmas szobrot emel a hó'sök emlékének, akkor is mellékczélokra gondol : hadd ékesitse az a szobor a vá- j rost magát, hadd bámulják meg az idegenek a városnak nevezetességét.! 1 Igen, keressük a külsőségeket akkor is, midó'n hazafias kötelességet teljesi- tünk. A sallang, a czifraság elvakit bennünket, hogy sokszor nem is gondolunk a lépyegre. Fő az imponál ás, kerüljön bármibe Hányszor látjuk közéletünkben, hogy az igazi érdemnek, a munkás honszerelemnek félre kell vonulnia, szerényen meg kell húzódnia egy sarokban; elismerés ritkán éri, hisz sokszor nincs is érzéke { a környezetének az igazi érdem iránt. Akár az egyszerű obeliszk ott az aradi vesztőhelyen. Ellenben a frázis utat talál a piacz kellős közepébe, a nagy hangot messzire hordja a szél, a stréber- ség fölfelé tör, az imponálni tudó külsőségnek rengeteg sok bámulója akad. Hivalkodik a hazaszeretet, kérkedik az érdem, sőt a honfibánat is sokszor csak hatásra vadászik. " S ez nincsen rendjén. Október hatodikának más a tanúsága; e nap J a belső ember értékére tanít meg bennünket, a tettekben, nem pedig szavakban nyilvánuló honszeretetre, az áldozatra, kész és nem a kérkedő hazafi- ságra. E nap arra tanít bennünket, mikép. kell élnünk azért a hazáért, melyért halni nem féltek az aradi ! vértanuk. E nap emléke arra lelkesit bennünket, hogy szeressük fajunkat, nyelvünket, szokásainkat, s hogy kiki a maga körében tegyen meg mindent, ami a magyarság megerősítésére ve- j zethet. Ez a valódi hazafiság, ez méltó j tisztelete a hősök emlékének, ez vigasz- j talásunk. ha fájón rezdül lelkünk húrja annak elgondoltára, hogy hány nemes éltet ontott ki e napon a zsarnokság hóhérjának véres keze. Ez az érzelem bearanyozza a vesztőhely egyszerű emlékoszlopát s a magyar nemzet panteonjává avatja azt a helyet, melynek mostani egyszerűsége bántó ellentétben áll azzal a magasztos tragédiával, mely lejátszódott rajta. A csendes, de munkás és az áldozattól soha vissza nem riadó hazafiasság: ez járja át lelkünket, valahányszor eljárunk nemzeti hőseink sirlakához, hogy a régi fénynél uj szövétneket gyújtsunk. A pénzügyminiszter és a drágaság. A m. kir. pénzügyminiszter a vármegye alispánjához az élelmiczikkek folyton emelkedő árának alább szállítása s a drágulás enyhitése tárgyában igen fontos rendeletét intézett: A rendelet szerint: az eürópaszerte tapasztalható áremelkedés hatásán kívül a drágulás indokai oly termelési belforgalmi, helyi, piaczi és egyéb viszonyokban gyökereznek, melyeknek megszüntetése, vagy legalább enyhitése módunkban áll. Az ezekben rejlő bajok orvoslására annyival nagyobb súlyt kell fektetnünk, mert keresetf’orrások feltárásában s a munka díjazásában más, előrehaladottabb államokkal lépést alig tarthatunk s igy a megélhetési viszonyokat kell olcsóbbá tenni Ezen kérdés megoldására helyhatósági, részint kormány és törvényhozási intézkedések teendők. A helyhatóságok ebbeli tevékenységének irányítását külön intézkedésnek tartva fenn, ezúttal az alispán közreműködését a kormány és törvényhozás részéről teendő intézkedésekre nézve kívánja a miniszter igénybe venni. A kormánynak közelebbi feladata az, hogy a már e tekintetben telt előző tanulmányok és adatok alapján administrativ utón, s a mennyiben jogkörét túlhaladja: a törvényhozás felhatalmazásának kikérése után megtehesse azon intézkedéseket, melyek a kivitel és a belforgaloin irányítása, termelési, helyi és piaczi viszonyok rendezése, közvetítő kereskedelem szabályozása stb. tekinte tekben szükségesek arra, hogy az élelmi czikkek áraira csökkentőleg hassanak. Mivel e czél elérésére nemcsak egyes általános és rendszeres intézkedéseket kell tennünk, hanem az okszerű intézkedések egész sorozatát kell kimeríteni, felhívja a vármegye alispánját, hogy a rendezett tanácsú városok polgármesterei meghallgatásával jelölje meg mindazon intézkedéseket, melyek a törvényhatóság jogkörén túl a kormány, vagy törvényhozás részéről lennének megteendők, hogy különösen az elsőrendű szükségletet, főleg a kevésbé vagyonos néposztályok élet szükségletét képező élelmi czikkek ára normális keretekbe szorittassék. A közönséges hu<, baromfi, tojás, liszt, főzelék, zöldségek, burgonya, zsir, szalonna, tej és vaj és tüzelő anyagok áraira kivan különös súlyt fektetni, továbbá felhívja az alispánt, hogyha a kereseti viszonyok javítása s a lakásbérének olcsóbbá tételére is külön intézkedést tart szükségesnek, javaslatait az előbbiekkel együtt ezekre nézve is tegye meg s mivel a kormány úgy a saját adminisztrácziója körébe tartozó intézkedéseit, mint a törvényhozásnak teendő előterjesztéseit még a téli ülésszak folyamán óhajtja megtenni, az alispán javaslatait november hó végéig elvárja. VÁRMEGYE. Közigazgatási bizottsági Ülés. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága, folyó hó 9-én tartja rendes havi ülését. Szabályrendelet jóváhagyása. A m. kir. kereskedelemügyi minisztérium az ut- kaparókról szóló vármegyei szabályrendeletet jóváhagyta. VÁROSI ÉLET. Városi közoyüiés. Szekszárd i', t. város képviselőtestülete, szeptember hó 28 án, Junosits Károly főjegyző, helyettes polgármester elnöklete alatt, rendkívüli közgyűlést tartott. Az előadói tisztet Malzon Béla adóügyi jegyző töltötte be. A gyűlésen részvéttel emlékeztek meg dr. Hilling Adám polgármester betegségéről, és Simontsits Elemér javaslatára a képviseKapfcitó «reef rendeletre ■ fyófysieTtirak- ban. — Ara üvegenkint 4.—korona szép leányok ismerősei és ez utóbbiak hódolói hol együtt, hol külön megjelentek úgy, hogy nem egyszer 80, ebédet fogyasztó vendég ülte körül az asztalokat, meg a jó puha gyepet. A gyümölcsiák nem adtak elég árnyékot, mire lehuzogatták az ágyteritőket, meg a szüretelő ponyvákat s azzal készítet- i tek árnyékot azért, hogy láthassák egymást. I Mert volt ott ám látni való. A jó öreg urak is udvarlásra fogták a dolgot, mert í bizony a házi ur két szép leánya nemcsak szépségéről, de kel leméről is hires volt heted hét megyében. De aztán mikor az öreg urak a pipa kedvéért felhagytak az udvarlással, helyet foglaltak e tekintetben a fiatalok s hogy ez táncz nélkül meg nem eshetett, minden régibb szüretet élvezett polgártárs nagyon jól tudja. Tarkőiné pedig mindenütt helyt állt. A szüreti szedőket ő dirigálta, a konyhában ő ügyelt fel, a nőkkel és férfiakkal el-elbe- szélgetett, sőt ha éppen úgy jött, egyet kettőt tánczolt s mindamellett nem szűnt meg gyermekeire vigyázni. A legjobb anya volt, különb nem volt s nem is lesz nála ez árva I földtekén s e mellett magyar úri asszony, a milyen csak a múlt időkben termett. Nem csoda tehát, ha Vigváron nem mondhatta senki, hogy szüreten volt, ha csak Tarkőiéknél meg nem fordult. Engem is elvittek a szüret első heteiben s nem is mentem el arról a tájról, csak midőn a bútorokat kezdték visszaszállítani a városba. De még akkor is csak ott mentem a szekér után, a mikor Tarkőiné bezárta a nagy borházat és azt mondta, hogy menjünk ! Menjünk, de hova. Ez a menetel nekem is eszembe juttatta, hogy a kivételes állapotok elmúltak. Tudja isten, úgy szerettem volna, ha még sokáig, nagyon sokáig tart e kivételes állapot, a midőn a helyzet, idő s kivételes jó kedv közelebb hozza az embereket, járhatjuk az árnyas utakat, bohókásan beszélgetve bohókás emberekkel, játékból játékba kezdve s mulatva, mintha csak örökké egymásért élnénk, mintha szerető testvérek volnánk. Hiszen testvéreknek nem voltunk testvérek, de szeretni . . . ón szerettem: Tudtam, hogy Tarkőiéknél otthon is mindenki oly szives fogadtatásra talál, de í mit ér az, ha a szalonban mások a szokások, i mint a szüreten. Mintha a természet szabad ege adná meg a barátság, szerelem talaját. Nem az, de a természet szabad ege alatt nagyobb az őszinteség, nagyobb a hiszékenység s elnézőbbekké válnak az emberek. A friss, szabad lég elkapja a fulánkos szót s mire fülbehat, elveszti mérgét, inig a zárt szobában a legegyszerűbb szó is sértőnek magyarázható. Pedig az Irma szép szemei nem töveitek haragos szikrákat ott sem, sőt ép ölv gyengéd szelídséggel nézett rám, mint másra, az ajkak körül előtűnő mosoly a gondtalan, elkényeztetett gyermek önkénytelen vidorsága volt csak, nem pedig gúnyt jelentett. De hát, ha a vastag ablakfüggöny ép fél -oldalt fedte el ott a szép arczot s nem a maga valóságában mutatta a mosolyt; a szép fej nek féioldalát árnyékban tartotta s a szőke fürtök az árnyékolt oldalon barnának tűntek fel, azon oldalon pedig a hol a nap érte, mintha aranyozva lenne, csillogott, villogott, így volt nyos is, a midőn abban a bizo- a férj és feleségnek hozott ki Emeli az étrúCTat ét a testsúlyt, megüti*, teti a köhögést, váladékot, éjjeli Tüdobetegsegek, nuruiöK, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkw „Roche“ eredeti csomagolási. F. Ilaffnana-La Roche & Co. Basel (Srijtj,
