Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1905-10-07 / 40. szám

1905. október 7. 3 pedig teljes bizalmatlanság a vállalkozás si­kerében és határozott tudatlanság a műszaki berendezkedések ismerésében. A ki pedig mindezért a mea culpát magára verheti — az a magyar műszaki kar. Foglalkozik magyar technikus gazdasági kérdésekkel ? — Nem! De hogy is keletkezzék valakiben vágy, kedv, olyan dolgok és kérdések kutatása, tanulmányozása iránt — a mikben érzi, hogy nincs oda haza. Már pedig a magyar techni­kus, hosszas fáradságos tanulmányozásai kö­zepette, legfeljebb csak izlelitűt kapott a gaz­dasági gépeket — a gazdaságot érdeklő mű­szaki berendezések fejezeteiből. Egyetlen műszaki főiskolánk az ezen térre szorítkozó ambicziókat kielégíteni nem tudja. Encziklopedikus ismeretek pedig itt nem érnek semmit! Komoly stúdiumban, szer­kesztői asztalon megizmosodott erőkkel te­hetünk és kezdhetünk valamit. Ki meri azt ésszel állítani, hogy jó építő, a ki kiváló ügyességgel kezeli a mérő- léczet meg a liniát? Vagy talán a habarcs, a homok, a tégla, a mész, a czement mellé­kes dolgok az építkezésnél? Lehet jó malom- épitő az, a ki nem ismeri a különféle ga­bonanemeket, a korpát, a síkért? Gyapjú, kender, juta, len, selyem fogalmainak isme­rete nélkül, ki konstruál kártoló- szövő­fonógépeket ? Ekként a gazdaság szolgálatában álló konstruktőrük sem nélkülözhetnek bizonyos fokú gazdasági ismereteket. Ne toljuk örökké másra, hogy igy, amúgy meg vagyunk kötve. Segítsünk magunkon ! Mert valóban hasonlóvá válik a helyzetünk, ahhoz a valakihez — a ki mi­kor a vízben rejlő energiát sehogysem tudta kellőképen kiaknázni — mindenre gondolt — még a viz vegyi összetételeinek a megvál­toztatására is — csak nem az energia válto­zást előidéző körülmények, dolgok és eszkö­zök megváltoztatására, javítására, vagy tö­kéletesítésére ! Vajta, 1905. október 4. Kirchner József. Házi urak és lakók. Irta: —ka. (Folytatás és vége.) Az előző számunkban emlitett ama bi zonyos szabályrendelet a kikültözési, felmon­dási idő s lakás megtekintésének rendezésén kívül kiterjeszkedik még számos, és fontos bérleti kérdésre, a melyek a lakásbérlő és hosszabb, mint a nyulé, a melyik ijedtében a városi úr lába között futott el. És folyik tovább a kötekedés, mig egy új kukoriczásra kerül a hajtás sora. Itt ter­mészetesen ismétlődnek az előbbi jelenetek és évődések. Ismétlődnek egészen szürkületig, mikor elfárad vadász és hajtó egyaránt. Van még, a kinek kedve volna a dolgot folytatni, de a többség a házi gazdával tart, a ki abban a véleményben van, hogy otthon kész a vacsora. A vacsora tudvalevőleg nem meg­vetendő része a vadászatnak, s a társaság fölkerekedve elindul haza. Otthon a nyájas házi asszony tudatja, hogy terítve van, s mikor kinyílik az óriási ebédlő szárnyas ajtaja, a fáradt és éhes társaságra mosolyog a virággal, gyümölcsösei és boros üvegekkel megrakott fehér asztal. Az elhelyezkedés kis zajjal történik, aztán megkezdődik a nagyszerű táplálkozás. Csend van általában, csak egy-egy villa vagy kés csörren, vagy a poharak, a mikor koczintásra kerül a dolog, s ragyognak a szemek, pirul nak a nyílt, becsületes arczok, mikor éltetik a nyájas házi asszonyt és a vidám kedélyű házi urat. Majd lassan megered a nyelv s valaki a politikára forditja a beszédet. De az ar­czok elkomorodnak, kínos csend után újra a vadászkalandok kerülnek a szőnyegre. Az egyik városi úr annyira benne van a lóditás- ban, hogy tizenöt foglyot lőtt ki egy lövésre a falkából. S mikor azt kérdezik, hány drb. KÖZÉRDEK bérbeadó közt előfordulni szoktak s azokat ■Szekszárdi*» is tökéletesen beillő módon sza­bályozza. Ezek közül csak a fontosabbakat közlöm: a) A felmondási időre úgy rendelkezik, hogy a felmondás úgy a bérbeadó, mint a bérlő részéről az évnegyed nyolczadik napjának déli 12 órájáig teljesítendő. ! Hasonlókép a bérfizetés minden negyedév 8-ik napjának déli 12 órájáig teljesítendő. b) Töbször előfordul az az eset, hogy a bérlő foglalót nem ad, hanem a bérbeadó­val szerződést köt foglaló adás nélkül; később eszébe jut valamelyik félnek, hogy a szerző­dést felbontja s az alsóbb bíróság eddig rendszerint érvénytelennek is vette a szerző­dést, mert foglaló nem volt. A szabályren­delet szerint: A bérleti szerződés foglaló nélkül is érvényes. c) Igen sok baj van rendszerint az udvar, ház előtti járó és egyebek tisztogat- tatása miatt különösen ott, a hol több lakó van. Erre nézve a szabályrendelet igy szól: A ház előtt a járda, utcza tisztilása, ud­var stb. tisztántartása a bérlőt csak ak­kor terheli, ha az egész házat tartja bér­ben. Ellenkezőleg azokat a bérbe adó tartozik teljesíteni, hacsak külön megál­lapodás nem történt. d) Ugyancsak egyik fontos pontozata a szabályrendeletnek az, hogy február hó elsején kezdődő hatálylyal — vagyis mi­dőn nincs költözködési idő, — a bérbe adó a bért fel nem emelheti. Ezek volnának a fontosabb pontozatok, melyek a bérbe vevőt védik a bérbe adók túlkapásai ellen. Viszont azonban a bérbe adó javára is vannak ren­delkezések. a) Ha a bérlő a lakbért a nyolez napi határidőre le nem fizeti, a bérbe adó a lakbér lefizetéséig bármikor fel­mondhat ; sőt ha az évnegyed végéig sem fizettetnék le, a bérbeadó a bérletet meg­szűntnek tekintheti és kívánságára a bérlő azonnal tartozik kiköltözködni még akkor is, ha ezen költözés a február havi — vagyis egyébként nem költözködő — ne­gyedre esnék is. b) A bérlemény csak arra a czélra használható a mire kibérelve lett. Albérletbe adni, vagy másra átruházni az egész bérle­tet csak a bérbe adó beleegyezésével lehet, de egyes szobák és helyiségek albérletbe adhatók. c) A bérlő minden kár és rongáláso­kért felelős és kártérítéssel tartozik, de nem tekinthető kárnak vagy rongálásnak azon rosszabbulás, mely a rendes használat mellett időfolyamán a dolog természeténél fogva keletkezik. volt összesen a csapatban, a városi úr szóra­kozottan azt feleli, hogy lehetett vagy tizen­kettő. A másik városi úr két szarvasbikát lőtt egy lövésre valamikor régen, s a mi fő, nyúlseréttel lőtte őket. A harmadiknak olyan jó a puskája, hogy száz lépésről a kolibrit is ellövi. A kolibriről aztán a barátságos arczú gazdatisztnek is eszébe jut, hogy egyszer nyulra vadászott és tiz darab vad­disznó tört ki a kukoriczából. A Winschester volt nála, s szó a mi szó, hat disznót lelőtt. Ott maradtak „maustód.“ Három pedig ijed­tében elmenekült. Hanem az öreg kan nem tréfázott, dühösen rohant a gazdatiszt felé, a ki a válságos pillanatban eldobta az üres Winsche8tert, nagy ügyesen fölugrott a disznó hátára, és addig nyargalta, míg végre is kidült a kan, s akkor peniczilusával ki­eresztette vérét. No erre mindenki elképedt, s abban maradtak a vadászkalandok. Különben is az óra mutatója éjfélre járt, menni kellett. Elő­robogtak a kocsik, és nemsokára tova is robogtak. Lassan elhangzott a kerékzörgés, a pusztára ráborult a teljes csend és sötét­ség. Csak egy vén kakas kukorékolt idő előtt ketreezében. Künn a határban pedig a furfangos róka visszaosont a kukoriczásba és összeszedegette azokat a foglyokat és fáczányokat, a melyeket a városi urak nem tudtak megtalálni. H. B. És igy tovább, igen czélszerü ponto­zatok vannak abban a szabályrendeletben,, melyet Poprád r. t. város alkotott s a Bu­dapesti Közlöny 1905. évi aug. 10-iki szá- j mában közhírré is tett. Hasonló, vagy csak­nem ugyanaz Budapest mellett Rákospalotáé. Szóval egy ilyen szabályrendeletre Szek- szárdon is minél előbb nagy szükség van, mert mint fentebb már kimutattam, nálunk a lakhatási viszonyok botrányosak és a város fejlődésére lehető leghátrányosabbak. VARMEGYE. Közigazgatási bizottsági ülés Tolnavármegye közigazgatási bizottsága október havi ülését e hó 5-én tartotta gróf Széchenyi Sándor főispán elnöklésével. Jelen voltak: Dőry Pál alispán, Simontsits Elemér főjegyző, Kurcz Vilmos árv. elnök, Totth Ödön t. ügyész, Tihanyi Domokos tanfelügyelő, Fink Kálmán p. U. igazgató, Podhoránszky Géza műszaki tanácsos, dr. Hangéi Ignácz t. főorvos, Krcsmarik Pál főügyész helyettes, Doda Vilmos, Jeszenszky Andor, Kovács S. Endre, Török Béla bizott­sági tagok. Az ülésen előterjesztett jelentésekből kiemeljük az alábbi fontosabb részleteket: Közigazgatásunk : Dőry Pál alispán jelentése szerint a múlt hónapban közigazgatási ügy 1172 drb. intéztetett el, közgyűlésre maradt 34 drb. — sem fegyelmi eljárás, sem rendbirságolás nem történt. Tanügyünkr Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő jelentése szerint az elmúlt szeptember hónap­ban 9 tanteremben három iskolát látogatott meg, melyekben a tanitás eredménye kielé­gítő. A dombóvári állami elemi iskola I. és III. tanterme túlzsúfolt, miért is szükséges két tanítói állomás szervezése. A tanév ele­jén elnökölt a szekszárdi fiú- és leány- s a paksi polgári fiúiskolák magánvizsgálatain. Szekszárdon 2 fiú vizsgázó közül egy, 4 leány vizsgázó közül pedig kettő elbukott. A paksi iskolában 8 vizsgázó közül kettő bukott el. Közegészség ügyünk: Dr. Hangéi Ignácz t. főorvos jelentése' szerint az elmúlt hónapban a közegészség elég kedvező volt, sem a betegedés, sem a halálozás nem szaporodott. A heveny fertőző betegségek is kisebb számban fordultak elő. Élelmi szereket megvizsgáltak 72 esetben, közhelyeket 48 esetben, iskolákat és óvodá­kat 28 esetben, szódavíz és egyéb gyárakat közegészségi szempontból 27 esetben. Fer­tőző betegség után 16 lakást fertőtlenítettek. A szekszárdi Ferencz közkórházban ápoltak 434 egyént, ezek közül gyógyultan elbocsátottak 72 őt, javultan 47-et, gyógyu- latlanul 13 at, meghalt 7 egyén. Állategészség ügyünk : Sigora Lajos törvh. állatorvos jelentése szerint a múlt hónapban az állategészségügy nem volt kedvező, bár a ragadós száj és körömfájás a vármegye felső részén megszűnt, de erősen fellépett a völgységi és központi járásban, különösen Bátaszéken, hol három hét alatt 76 állat hullott el. A betegség ter­jedése ellen nem lehet mindig sikerrel véde­kezni, mert nemcsak állatrói-állatra, hanem emberek által ruházaton vagy egyéb tárgya­kon elhurczolással is teljed, melyet ellenőrizni s az emberek egymással érintkezését meg­gátolni lehetetlen. Közgazdaságunk: Sass László vármegyei közgazdasági i előadó jelentése szerint a múlt hó végéig tartott száraz időjárás az őszi szántásokat gátolta s e miatt a vetési munkákkal a gaz­dák megkéstek; a cséplési munkákat — ki­véve a sztrájkos gazdaságokat — a múlt i hó közepéig mindenütt befejezték. A szüretet a hó utolsó hetében min­denütt megkezdték, minőségre jó, mennyi­ségre közép termés várható, a tavalyinál 20—30%>-al kevesebb. A korai kukoricza

Next

/
Oldalképek
Tartalom