Lukinich Imre: Podmaniczky család oklevéltára. I. (Budapest, 1937.)
tatni, hogy a család eredeti lakóhelye a horvát vagy a dalmát tengerniellék lehetett s Károly Róbert király innen telepítette át őket — bevált hűségük alapján a Mátyusföldre, hogy itt a királyi érdekek szolgálatába álljanak. A családnév : de Podmanin eredetét a Vágbesztercétől keletre fekvő Podmanin nevű helységtől vette. A helység maga a Manin-hegycsoport 1 tövében keletkezett, innen a név is : Podmanin, vagyis Manin-alja. Eredetileg csak néhány, idetelepített családnak szolgált lakóhelyül ; kezdettől fogva gyér lakosságú helység volt s ilyen maradt később is. Lakói a besztercei vár szolgálatában állottak ugyan, maga a helység azonban eleinte nem volt a vár tartozéka, azzá csak a XV. század második felében vált, 2 a Podmaniczkyak tudatos birtokpolitikája eredményekent. Vágbeszterce Csák Máté halála után a Vág-vidék többi várával együtt királyi vár lett. Mint várról, 1325-ben történik róla először említés, 3 de már Csák Máté korában erősség lehetett, mert nem valószínű, hogy Károly Róbert király a várakkal egyébként sűrűn megrakott Vág-völgyében mindjárt azok birtokbavétele után új várak építésével foglalkozott volna. A vár a Vág-folyó jobbpartján, a Yág-folyó balpartján fekvő Vágbeszterce helységtől északra, egy meredek sziklaháton épült. Észak felől teljesen elzárta a szűkké vált Vág-völgyet, mely tőle délre tágas síksággá szélesült. A vár helye úgy volt megválasztva, hogy az korlátlanul uralkodhassék a Vág-folyó trencsénmegyei szakaszának nagy része felett. A Podmaniczky-család adriai tengermelléki szláv nyelvekben (görzi szláv, horvátdalmát) a Zuane, Zsvan, Zvane stb. névalakká változott. Az Adrián-névre 1. Melich : I. 2. 152. I. 1 Leírását 1. Siegmeth Károly : Helyrajzi vázlatok a Vág vidékéről. (A Magvarországi Kárpátegyesület Évkönyve. XXIV. 1897. 16—17. 11.) Petrogalli Artúr: Kirándulás a Manin-szoroson át a szulyói völgybe. (Trencséni kir. kath. főgymn. Ért. 1892—93. 3—13. 11. képekkel.) 2 V. ö. a 52. sz. oklevéllel. Podmaniczkv-Oklevéltár. I. 96. 1. 3 Fejér: XI. p. 510. Ernyey József : i. tan. Fejérpatakyemlékkönyv. 114. 1. Azonfelül gr. Teleki: VI. 1. 209. I. és Wenzel G. : Stibor vajda. Budapest, 1874. 118^119. II.
