Illéssy János: Igló kir. korona- és bányaváros levéltára. (Budapest, 1899.)

1592. f'ebr. 11. Lapyss Bálint Igló város nevében a szepesi káptalan előtt óvást emel Markusfalvi Maryassi Ferencz és Zsigmond ellen, akik Grettel nevű erdőre törve Roszschwancz Benedek és Stryczl Gergely iglói lakosokat foglyul hurczolták Markusfalvára. (Ered. és más. 203. sz.) 1593. jan. 24. Prága. — A szep. 13. város panaszára, mely szerint a szomszéd földesuraktól, különösen a Mariássyaktól és Horváth Györgytől sok kárt és bosszúságot kell szenvedniük, így két év előtt Lichtenstein Septimiusné gr. Salm Anna tiszttartója két olaszi embert agyonlőtt s mai napig se lakolt érte, — utasítja Rudolf király Teuffenpaeh Kristóf felső-magyarországi főkapitányt, hogy III. Zsigmond lengyel király szepesi alattvalóit a hatalmaskodókkal szemben oltalmazza. (1593. márczius 16. és 1691. junuár 11-ki átiratban 204. sz.) 1593. márcz. 10. Ferber János és Balla Menyhért szepesváraljai lakosok részére a szepesi káptalan átirja Rudolf király 1593. jan. 27. parancsát. (204. sz. Átirva 1691. jun. 11.) 1593. okt. 25. A szepesi kamara felhívja a 13 város biráit, hogy a szabad kereskedhetés és közlekedlietés iránt benyújtott folyamodásukra kelt határozat meghallgatása végett nov. 1-én jelenjenek meg Kassán. (205. sz.) 1594. jan. 28. Angustini György csetneki lakos levele az iglói tanácshoz a közte és Schwertfeger Simon iglói lakos közti adósságtigyben. (206. sz.) 1597. okt. 20. A szepesi káptalan tanú vallatása Thurzó Szaniszló részére Báthori István országbíró parancsára Igló, Káposztafalu és Ulyésfalva határa iránt. (Más. 207. sz.) 1602. okt. 4. Hasclieckius György, Igló város nevében tiltakozik a szepesi káptalan előtt gr. Thurzó Kristóf sniizsányi jobbágyai ellen, akik Kmethachko János iglói polgár szénégetőt a Fischer nevü helyen kifosztották és foglyul Szepes várába hurczolták. (Ered. és más. 208. sz.) 1603. jun. 11. Sachnowic Kasiian levele adóssága tárgyában. (209. sz.) 1608. jan. 19. Lőcse tanácsának levele az iglói tanácshez Greifenstein György és Scliolz János lőcsei lakosoknak sógoruk Deutscli Dánielen való követelésük tárgyában. (210. sz.)