Anjou-kori Oklevéltár. XL. 1356. (Budapest-Szeged, 2014)

Documenta

49. 1356. jan. 23.

A Scepus-i Szt. Márton-egyház kápt.-ja jelenti [I.] Lajos királynak (H): megkapták a király itt átírt, 1355. dec. 24-i oklevelét; az abban foglaltak szerint kiküldött hites emberük, testvérük és kanonoktársuk, Miklós mr., valamint Dubow királyi ember visszatértükkor azt jelentették, hogy jan. 20-án (f. IV. prox.) jelenlétükben egyik részről János fia: László és László fia: Péter, nemkülönben ugyanezen Péter fiai: Miklós és Lőrinc, valamint János fia fentebb említett László fiai: János és Miklós, a másik részről pedig Mychk egykori bán fia: Loránd a maga és fia: Miklós nevében egyezségre jutottak a László, Péter és ennek fiai Lonya birtokát a vele szomszédos — Loránd és nevezett fia tulajdonát képező — birtoktól elválasztó határt illetően. Azt a következőképpen jelölték ki: a kezdő határjel a Bodrug ~ Bodrog folyónál van, a folyó mentén felmegy az Ilsvapotaka patak Bodrug-ba való betorkollásáig, innen a folyó mentén felfelé egy nagy helyre, ahol Ny felől 2 földből emelt jel van a Bodrog folyó közelében, innen Ny-nak tartva eléri a Vermespotak patakot, annak közelében 2 újonnan emelt földjei áll, e pataktól eltávolodva elér 2 földből emelt jelet, ahonnan egy — a mondott Bodrog folyó és a Tápul között emelkedő — hegy tetejére megy fel, s az ott állított 2 földjeiben zárul a szóban forgó birtokok elhatárolása. Az oklevél visszahozatala esetére privilégium kiállítását ígéri. D. 3. die fe. B. Agnetis virg. et mart., a. d. 1356.

Á.: Szepesi kápt., 1369. jan. 25. Dl. 4575. (NRA. 576. 39.).

K.: AO. VI. 422-123. (270. szám) (kihagyásokkal).

50. 1356. jan. 23. Visegrád

Zeech-i Miklós c., [I.J Lajos király(H) országbírája, Turuch m. c.-e emlékezetül adja: a Lelez-i egyház konventjének idézőlevelében (l. 11. szám) foglaltak szerint jan. 8-án (in oct. diei Strennarum) színe e. megjelent egyik részről Humuk-i Demeter fia: Péter képviseletében Lászlónak, a csázmai egyház prépostjának, s egyben királyi kápolnaispánnak ügyvédvalló levelével meghatalmazott Salamon fia: Miklós, a másik részről pedig vele szemben Humuk-i Iwahun ~ Iwahon fia: Pál. Előbbi előadta, hogy megbízója, Péter a Luprechzaza ~ Luprechtzaza város területén és előhegyén (promonthorium) lévő szőlőből — amely Pétert és Pált közösen illeti — a saját részét megosztás révén, jog szerint vissza akarja kapni az azt jelenleg birtokló nagybátyjától (patruus), Páltól. Ennek hallatán Pál azonnal bemutatott 2, a Péter által követelt szőlővel kapcsolatos oklevelet. Mindkettőt 1330. okt. 29-én (f. II. prox. an. fe. OO. SS., a. d. 1330.) bocsátották ki István c. Luprechzaza-i bíró, valamint a település 12 esküdtje és hospes-ei (l. Anjou- oklt. XIV. 572-573. szám). Közülük az első igazolja, hogy Pál fivéreinek, Demeternek és Benedeknek a beleegyezésével 2 M.-ért vásárolta meg mostohaanyjuktól, Elena-tól az őt jegyajándék jogcímén megillető Luprechtzaza előhegyén birtokolt szőlőjét; míg a másik oklevél bizonysága szerint Pál fivérei, Benedek 2 M.-ért és 30 garasért, Demeter pedig — feleségének, Erzsébetnek, valamint fiaiknak: Bálintnak, Jánosnak és Gergelynek a hozzájárulásával — 2 M.-ért eladták Luprechzaza előhegyén fekvő szőlőjüket Pálnak. Az országbíró és a bárók, valamint a

74