Thallóczy Lajos–Áldásy Antal: Magyarország és Szerbia közti összeköttetések oklevéltára 1198-1526. (Budapest, 1907. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Codex diplomaticus partium regno Hungariae adnexarum 2.)

mentése lebegett szemei előtt, midőn ez ország kormányát átvette. Az előkészületek meg vannak téve a háborúra, minthogy a törökök négy ízben megveretvén, megfélemlettek. A görög császár, a római pápa s az összes katholikusok, Lengyelország és Magyarország, egyértelműleg állanak mellette a török ellen. A római pápa e háborúra 38 gályát igért, a velenczeiek 12-őt, az aragon király 10-et, a burgundi herczeg 6-ot, a milanói 8-at, a rodusi nagymester kettőt, kik megakadályozzák majd a törökök átkelését. Kéri a német lovagrend ségítségét 144 CCX. 1444. máj. 10. Ulászló lengyel király Csepel szigetén keltez : Actum in insula Cziepel, opido Couin alias Racze 145 CCXI. 1444. máj. 17.1. Ulászló király Lónyai László fiának Miklósnak, egyfelől a családnak Zsigmond és Albert királyok alatt, másfelől az imént lefolyt török hadjáratban szerzett érdemeire való tekintettel, a midőn a család két tagja résztvett a Ráczországon és Bulgárián át a román határig történt hadmenetben, a Doboka vármegyében fekvő Lóna birtokra új adományt ad. . 145 CCXII. 1444. jún. 11. I. Ulászló király Byzerei Miklósnak, Hunyadi János erdélyi vajda familiárisának, a törökök ellen különösen Havasalföld és Bulgáriában viselt hadjáratokban szerzett érdemeiért a karánsebesi kerületben fekvő Kuoklya, Zawoy, mindkét Patak és Zylfa oláh birtokokra új adományt ad 145 CCXIII. 1444. júl. 3. Brankovics György rácz deszpota, a maga és a családjabeliek nevében Hunyadi János erdélyi vajdának és fiainak Lászlónak és Mátyásnak hálából, a miért Hunyadi János őt országa nagy részébe ismét visszahelyezte, magyarországi birtokát, Világosvár várát, tartozékaival együtt átengedi. ... 146 CCXIV. 1444. aug. 26. A lengyel rendek Ulászló magyar és lengyel királynak. Emlékeztetvén őt arra, hogy a rendek beleegyezésével fogadta el a magyar királyságot, a kik ugyan nagyon jól tudták azt, hogy két oly tág királyság, mint Lengyel- és Magyarország egy kormányzat alatt nehezen igazgatható, mindamellett beleegyeztek, egyfelől mint keresztények, másfelől azon meggyőződéstől vezettetve, hogy ha Magyarország elesik, a török a lengyelnek szomszédja lesz. Midőn most a török annyira megaláztatott, hogy követeket küldött, kiknek útján békét kér, akár bizonyos időre, akár örökre kötendőt, felajánlja Ráczország, Albánia és egyéb, Magyarország királya által valamikor birt földeket, 24 jeles várral, ezek közt Galambóczczal, melyet vissza akarnak adni, a foglyokat elereszteni és százezer aranyat fizetni s a király szolgálatára 25,000 fegyveressel állani, hálát adnak az Istennek és tanácsolják, hogy e feltételeket fogadja el. Annyival inkább kérik ezt, mert a tatárok Oroszországban és Podoliában pusztítanak s a birodalom belső állapotai is kívánják jövetelét, a mibe, úgy hiszik, a magyar rendek méltányosságból is beleegyeznek 146