Gelcich József–Thallóczy Lajos: Raguza és Magyarország összeköttetéseinek oklevéltára. (Budapest, 1887.)

ményre jutott, hogy 3 follar = 1 miliarensis (1 capuzza antiqua) = Vio grosso 30 „ = 10 „ (10 „ =1 S ha az iperpert egységnek gondoljuk, 360 follar = 120 mili­arensis (120 cap. ant.) = 12 grossi = 1 iperper, — megerősítve látjuk a statutum VIII. könyv. 16. cap. foglaltakat, melyek szerént: »Sanciamus, quod ammodo in antea duodecim denarii grossi currant pro uno iper­pero, et. centum viginti miliarenses pro uno iperpero, et nullus dictos fol­laros pro uno iperpero valeat refutare sub poena unius grossi pro iperpero.« E tanács-határozat az első útbaigazítás a vert ezüst pénz forgal­mára vonatkozólag s ezzel megnyílik Raguza nummographiai történe­tének második korszaka, melyet ezüst korszaknak is hívhatunk. Raguzának tulajdonkép sohasem voltak ezüstbányái, azt a sok ezüstöt, melyet a pénzverés és a luxus igényeltek, importálták ; később Bosznia és Albánia gazdag bányái képezték a főforrást. Ennek következ­tében fejlődött ki a raguzai ezüst-ötvösség is, mely a köztársaságban és Mezzo (Lopud) szigetén ritka tökéletességet ért el. Az ötvösséggel arányban fejlődött a pénzverés művészete is. A raguzai pénzverő-ház nemcsak a köztársaság szükségletére vert pénzt, hanem Albánia néhány municipiuma s Bosznia és Herczegovina számára is. Metrologiai egységül a libra vétetett, mely ekkép osztatott meg : 1 libra = 12 once (uncia), jelzete U. 1 oncia = 6 saggi, „ Gr. 1 saggio =24 caratti, „ K. 1 caratto = 4 grani, „ Gr. A firenzei, genuai s egyéb olasz municipiumok unciája 24 karatot tett, a raguzai uncia ellenben 144 karatot tartalmaz, a velenczei uncia 9°/ 0-al volt nagyobb a raguzainál. A firenzei libra 3%-al nagyobb a ragu­zainál, a genuai 3%-al kisebb. Teljesen megegyezett a raguzai ezüst-uncia a spanyollal (colonnato), melynek egy nyolczadrésze tett egy császári aranyat, vagyis 1 uncia = 26"83 g. 1 libra = 12 uncia = 321'76 g. II. A grosso (garas) értékére nézve 1337. okt. 16-án hozott a tanács határozatot: »In minori consilio. Moneta, que deinceps fienda est, ad evitandum incommodum et dainnum civitatis propter carenciam mone­tarum debeat fieri et cudi hoc modo : videlicet, quod in quibuscumque unciis XI de argento fino debeat infundi una uncia de rame, ex quibus XI unciis argenti et una rami debeant fieri tales grossi, qui intrent in qualibet libra iperperi XIV et quod quilibet grossorum valeat follaros XXX, et grossi XXIV pro ducato cursum habeant*. E szerint 12 uncia ezüstből s 1 uncia rézből, vagy 12 uncia nyers, 1 1/ 1 2 finomságú ezüstből

Next

/
Oldalképek
Tartalom