Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. I. rész, 6. kötet, Oklevelek és levelek 1482-től 1520-ig. (Sopron, 1928.)
Tartalomjegyzék - 92.
frümmen herren mein elent ongesehen vnd mich sülcher swairer straff vnd handlüng begebem doch in der gestalt, wo ich egenanter Hanns Schreiner hinfür mer begrieffen würt, es wair pey wein oder on anderen endten mich horeren oder mercken Hess, es sey mit wortten oder wercken, mein obgemelten herren oder gemainer statt czw schaden geteihen moecht, es wair ciain oder gross nichtz awssgenomen, alsdan sol vnd wil ich egnanter Hanns Schreiner mein obgemelten heren mein leib vnd leben vervallen sein vnd vrtail ich mich hiemit on alle gnad vnd verpint mich auch hiemit on aides statt pey meinen trewen vnd eren alles, das oben on den brieff begrieffen vnd geschriben ist, das alles war vnd staít czw halten trewlich vnd vngeverlich. Des czw geczeügnüss vntter des erberen maister Peteren püxenmaister pettschafft mangel halbem das ich kainss nit hab, den ich dan mit fleiss darvmb gepetten habs, doch in vnd sein erbem on schaden. Datum Odenpürg, am pfincztag noch Sant Virichs tag in LXXXXII °. Jelzése: Dl. 2350. Papiros vízjegy nélkül, előlapon elmosódott körvonalú, nyolcszögletű födött gyűrűspecséttel. 92. 1492. Buda, júl. 18. II. Ulászló király meghagyja a soproni tanácsnak, hogy a soproni területen fekvő, de Lándzsér várhoz tartozó szőlőt és annak termését engedjék át e vár birtokosainak, Mrakse Jánosnak és Péternek, ha pedig az emiitett szőlőhöz nekik joguk lenne, úgy törvényes úton szerezzenek érvényt igazuknak. Wladislaus dei grácia rex Hungarie et Bohemie etc. fidelibus nostris prudentibus et circumspectís magistro civium „ac iudici et iuratis civibus civitatis nostre Soproniensis salutem et gráciám. Exposuerunt nobis fideles nostri egregü Johannes ^et Petrus Mraxy aulici nostri, qualiter vos, nescitur quíbus respectíbus ducti, anno proxime preterito quandam vineam in promontorio illius civitatis nostre habitam ad Castrum ipsorum Lanseer vocatumjab antiquo pertinentem propria auctoritate vindemiare fecissetis et vina in eadem procreata pro vobis usurpassetís in preíudicium et damnum ac iniuriam eorundem exponencium manifestum. Et quia nos prefatos exponentes, sicuti quospiam alios regnicolas nostros per neminem suis iustis bonis et iuribus
