Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története. (Budapest, 1880.)
szintén elismerte; s hogy ennek folytán hosszas differentiák után, Abrudbánya községe neki mint földesuraságának 1490. hűséget fogadott*). Érdekes jelenség az is, hogy az gyula-fehérvári káptalan meghagyásából 1525. a négy bányaváros törvényszéke Abrudbányán tartatott. 2) Transsylvanarum Yayvodae s. et gr. Cum uos uuive rsa nostra Montana dictarum partium nostrarum Transsylvanarum , simu 1 cum montanisticis in eisdem constitutis, in nostram Regiam receperimus protectionem et tutelam specialem stb. ; mandamus, quatenus praedicta nostra Montana ; ac universos montanistas nostros, signanter vero in Montanis nostris Offenbaniae, Altember k, Zlatenan et Körözs vocatis constitutos, et existentes, in universis eorum antiquis libertatibus et praerogativis, iustis utpote et legitimis, contra quoslibet illegitimos impetitores protegere, tueri et indemniter manutenere debeatÍ3. Dátum etc. in festő Beati Laurentii martiris anno Domini 143 8.« Szentkirályi Zsigmond, Az erdélyi bányászat ismertetése, Kolozvárott 1841. 97. 1. »Nos Bartholomaeus Zeuch Judex, [nec non Georgius Czepel, Petrus Vajda. Ambrosius Literátus, Petrus Szabó, Gallus similiter Szabó, et Joannes Aranyáz Jurati Cives oppidi capitularis Abrudbánya vocati; item Paulus Kalmár, Leonardus stb. (még 23 név) in eodem oppido Abrudbánya commorantes in ipsorum ac totius Communitatis Oppidi eiusdem personis constituti, ac totum ipsum Oppidum repraesentantes stb. Ipsa Communitas ad Sacrosancta Dei evangelia juravit eidem Capitulo et successoribus eius pex-petuam fidelitatem et obedientiam stb» Dátum Albae feria 1490.« Szeredai id. m. 106. 2) »Nos Nicolaus Bertel stb. quod cum diebus proximis ante festum Bartliolomaei anno Virginei partus 1525. nos more solito quatuor oppidorum metallicorum pro discutiendis quibusdam negotiis in O pp i d u m Abrudbánya ex Egregii Capituli Albensis commissione convocati fuissemus, ubi in domo Joliannis Francisci Erasmus Greb Magister Montanorum una cum suis Dominis Montanorum et Molendinorum adversus auri lotores ratione aquarum in rubeo flumine existentium, varias coram nobis proposuerunt querelas ; auditis igitur ambarum partium querelis, propositionibus atque responsionibus< causam inter eosdem mediante jure, vera justitia bac nostra sententia discussimus, ut Domini Montanorum seu Molendinorum aquis seu rivulis omnibus in rubeo flumine ad eorundem molendina mineralia pertinentibus, absque impedimento et obstaculo auri lotorum ac aliorum uti debeant perpetuo, quemadmodum antiquitus praedecessores eorum libere usi sunt. Si vero quiscunque repertus fuerit, qui ibidem in rubeo flumine ad suos auriloturae labores praemissis aquis seu rivulis citra voluntatem seu sine consensu et scitu montanistarum uteretur, puniri debeat florenis quadraginta, quorum média pars érit Judicis coeterorumque Civium Juratorum Oppidi Abrudbánya, altéra vero actoris. Etiam poena eadem mulctetur is, qui aquas
