Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története. (Budapest, 1880.)

S e privilégiumok, IV. Bélának egy másik 1263-ki, V. Ist­vántól 1272. megerősített privilégiumával együtt, Róbert Ká­roly által 1340., I. Lajos által 1363, és 1369., és a későbbi királyok által ls megerősíttetvén, képezi azon jogosítványoknak alapját, melyekkel a város bányászata és egyéb ügyei tekin­tetében birt. S itt meg kell jegyeznem, liogy Beszterczebányán, mely közvetlenül a Garam folyó mentében fekszik, s ez által más vidé­kekkel könnyebb összeköttetésben áll, a városi élet és a ke­reskedelem nagyobb dimensiók szerint fejlődött, mint a többi bányavárosokban ; liogy ennek folytán polgárainak vagyonos­sági és vállalkozási szelleme nevezetesen emelkedett; s liogy daczára azon előnyöknek, melyeket Körmöczbánya a kamarai grófsághoz és a pénzverdéhez való közelebbi viszonya, és Selmeczbáuya ezüstbányászatának nagyobb áldása által nyúj­tott, ezeknek polgárai is szívesen Beszterczebányán fordultak meg, s az itteni lakosokkal szoros összefüggésben éltek; vala­mint a beszterczebányaiak is Körmöczczel és Selmeczczel vál­lalataiknál fogva sokféle összeköttetésben álltak. IV. S ezeknek felel meg Beszterczebányának több te­kintetben különösen érdekes culturai története is, mely nem­csak a város építészeti elrendezésében, hanem főleg egyházi műemlékeiben és műkincseiben külsőleg is mutatkozik. 1) Az előbbit Henszlmann Imre architektúrái jelentőségéhez képest méltányolta. A beszterczebányai egyházig műemlékeket és azoknak műértékét pedig azon jeles munka ismerteti meg, melylyel a város püspöke, Ipolyi Arnold nem csak műtörté­neti irodalmunkat gazdagította, hanem az egykori polgárok vallásos buzgóságát és műveltségét is, melylyel a bányászat utján szerzett vagyonukat anyavárosuk szépítésére és díszítésére fordították, kellő világosságba helyezte. *) Beszterczebánya régi családairól legbiztosabb tudomást nyerhetünk azon jegyzőkönyvi kivonatokból, melyeket a város a bányafiscussal e század közepe táján lefolyt perében fel­Arcliaeologiai Közlemények VII. köt. 10. 1. -) A beszterczebányai műemlékek története és helyreállítása, Hu­dapest 1878.

Next

/
Oldalképek
Tartalom