Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története. (Budapest, 1880.)

IT. Zenker W., ki az újbányái bányászat múltját tüzetesentanulmányozta

1), azt tartja, liogy a »líeissensckuch« gorcz mellett, ott, hol a rudnói hidtól Uj-Bánya felé vezet az út, a Garam rétjén, a Garam hegy talpán, volt akna, melyen vizet emeltek. Az itt nyert érezek azonban aranyban gazdagok lévén, a bányák mívelése mindinkább dél felé haladt, míg a Garam vize rátódult a mű terére, s így ez irányban tovább nem halathattak. Ennek folytán a bányászat a Garamhegy magasabb pontjai felé vonult, a hol sok, nagyrészben jelenben is nyílt aknaliorpadás van. »Gyanítható — úgy mond — hogy a bányászat élénk volt s nagy hasznot hozott;« a mi ITj-Bányának Körmöczbányához való közelebbi viszonyát eredményezte, a városházat pedig régi idő óta »Kainmerhof«-nak nevezik. Látszanak azonkívül a Zsarnóczáról jövő vizvezetés nyomai is, melyek már évszázadok előtt régieknek neveztettek; s vize a »Reissenschuch« aknán lévő rudasmű (Stangenkunst) által hajtatott. Zenker mindezekre nézve csak saját észleleteire és a hagyományra hivatkozott; s csakugyan Újbányának városi privilégiumát nem ismerjük, és régibb történeti viszonyait okmányok útján fel nem világosíthatjuk. Csak 1434-ki vásártartási privilégiuma jutott korunkra.

2) Mindamellett érdekes, hogy — a mennyiben a fennebbiek szerint a »Reissenschuch« nevű bánya itt a bányászat főéletere volt, — a »Reissenschuch« nevü altárnának adománylevele 1383-ból még megvan, melynek szövegét a jelen munka függelékében közlöm. A város egykori vagyoni jelentőségéről pedig tanúskodik azon 1365-ki körmöczbányai birtoklevél, melyben »Nicolaus filius Nicolai dicti Smid Comes et Urburarius in Kunygsperg« emlittetik. Henszlmann Imrének is az ottani két templomra vonatkozó vizsgálódásai felemlitendők. 3) 23. §. Beszterczebánya és környéke (Urvölgy, Ohegy.) I. Zólyommegyében a havasok gránitját, gnájsz, csillampala s homokkővel váltakozó agyagpala környezi és fedi. E Újbánya, Bányászati lapok IX. köt. 106. sk. 11. -) »Nos Sigismundus stb. pro parte f. n. Judicis ae univorsorum civium, hospitum et totius communitatis Civitatis nostrae Kwinegsberg. vocatae« stb. Fejér Cod. Dipl. Hung. X. köt. 7. r. 568. 1. 3) Arcbaeologiai KözleményekVII. köt. 9. 1. V. ü. Fejér Cod. Dipl Hung. X. köt, 2. r. 106 1. és 3. r. 117. 1.