Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története. (Budapest, 1880.)

MAGYARORSZÁG BÁNYÁSZATÁNAK KRITIKAI TÖRTÉNETE. 51 tes bányapolgárokra igen (p. o. a Junk családot emelem ki. mely később Beszterczebányán is nevezetes lett*), de nem oly tősgyökeres polgári családokra találunk, milyenek Selmeczen és Beszterczebányán voltak. Az üzérkedés nem szorítkozott a városi területre; hanem más bányavárosokra is kiterjeszkedett; smég a bányaadót Uj-és Bakabányán, sőt Selmeczen is bérbevették. Ez sok idegent vont Körmöczre, különösen a német birodalomból is. Bél — midőn a körmöczi lakosokat akarja fölemlíteni — csak az ujabb családokat nevezi meg s a régieket érintlenül hagyja 2). IX. Mindezekhez képest azt találjuk, hogy Körmöczbányának pénzverdéje, s az ezzel összeköttetésben volt viszonyok, a XV. században a történeti fejtegetésnek igen érdekes tárgyat nyújtanak; az itteni tulajdonképi bányaipar pedig korántsem oly fontos volt, mint Selmeczen és más előkelőbb bányavidékeken. S úgy szintén az Ernustokkal

3), Thurzókkal és Fuggerekkel

4) Körmöczbányán is találkozunk; de ezek itt működésöknek nem találták oly hatalmas támaszait, mint azok voltak, melyeknek alapján beszterczebányai világtörténeti jelentőségű bányavállalatukat kifejtették. De erről alább. 22. §. Uj-Bánya. I. Uj-Bányán (Mons Regius, Königsberg) a bányák, a Graram szintje felett csak 50—60 ölnyire lévén mívelhetők, az ottani kőzetről sem birunk oly alapos ismerettel, mint a többi bányahelységnél. Annyit azonban tudunk, hogy az ércztelérek szürke trachitban vannak, s hogy ezekben különféle vegyitékű érezek találtatnak. Különben az itteni bányászat, szóbeli hagyományok szerint igen régi volna; erről azonban hiteles történeti tudósításokat csak a XIV. századtól fogva birunk. S azt tartják, hogy a régi rudnói bányászattal volt egykor összefüggésben, mely zöld-tracliitban folyt, de most már egészen elhagyatott. ') »Ieli Péter Jungk mitpurger off der Krempnitz« stb. 1452-ki és 1456-ki eredeti okmányok a Neczpáli Juszth család levéltárában. 2) Bel Notitia Hungáriáé IV. köt. 205. 1. 3) Krizsko id. m. 39. 1. *) Lásd értekezésemet »Az alsó-magyarországi bányavárosok küzdelmei a Nagy-Lucsei Dóczyakkal« 47. 1.