Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története. (Budapest, 1880.)

logiai viszonyai, mind régi szervezésénél fogva sajátságos érdekkel bír. Első tekintetben a köröskörül szürke trachittal bekerített vagy 1800 öl bosszú és több mint hatszáz öl széles zöldkő-trachit kőzetében nem számos, de hatalmas vastagságú telérek találtatnak, melyek közül különösen az egyik 30—90 láb vastag főtelér egész hosszában járja át a kőzetet, s három főszakadékra és sok mellékérre oszlik. E telér töltelékében aranytartalmu kénegek, némi termésarany, és finoman behintett ezüstérczek fordulnak elő. Az arany azonkívül helvenkint néhány ölnyire még a mellékkőzetben is be van hintve. — A város szervezését illetőleg megjegyzendő, hogy a körmöczi királyi vár egy különös »Comitatus Camerae«-nek volt főhelye, hol a királyi kamarai gróf székelt, s hogy a város eredetére nézve több, az ottani vár körül fekvő bányatelep egygyé alakulása által keletkezvén

1), később is sokáig községi szervezésében ez eredetének megfelelő több sajátsággal bírt. II. E vidéken tehát figyelmünket mindenekelőtt a kamarai grófság vonja magára, mely a »lucrum Camerae«-nek nevezett királyi jövedelmek kezelése végett fennállt. A körmöczi kamarához tartozott vármegyéket Róbert Károly királynak 1342-ki, a magyar törvénytárban is található okmánya 1. §-a foglalja magában. A kamarai grófnak hivatala szorosan véve magasabb értelemben fináncz-hivatal volt; azonban a dolog természetében feküdt, hogy tiszti köréhez a bányászat is tartozott. S ez oknál fogva Kricsko Pál »A körmöczi régi kamara és grófjai« czimü értekezésének, mely a m. t. Akadémia 1879. november 10-ki osztályülésében felolvastatott, a magyarországi bányászat történetének szempontjából is nagyjelentőséget tulajdonítunk. III. Körmöczbánya először 1295. mint »villa Keremnice« említtetik fel. 2) Hogy az ottani bányászat mily gazdag rito 600 florenos auri liic coram nobis solvere et deponere habuissent stb. (Az eredeti után). *) Egy régi monda szerint Saskő várának urai a körmöczi begyekben vadászva, a »Yolbenne« nevű erdőben elejtett fogoly gyomrában arany szemerkét találtak, mely körülmény állítólag okot szolgáltatott arra, hogy a mai Körmöcznek helyén a fő-bánj^atelep keletkezett. 2) Demeter zólyomi főispán 1 295-ki okmányában. Fejér Cod. Dipl. Hung. VI. köt. 1. r. 346. 1.