Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története. (Budapest, 1880.)

fontosabb, mert alapot nyújtott, melyen a seluiecziek városi és bányajogukat följegyezték. S igy történt, bogy Körmöcz és Vjbánya kivételével, a selmeczi a többi alsó-magyarországi bányavárosnak is közös joga lett J); liogy azt I. Lajos király Breznóbányának is adta 2) ; s liogy a felső-magyarországi bányavárosoknak is mintául szolgált 3), sőt az ország keleti részeiben is nagy tekintélylyel birt 4). Ennek felelt meg a város belső fejlődése és külső terjedelme is. Belső fejlődéséről kivalólag egyházi élete tanúskodik.

5) S ha — több más körülményen kivűl — az egész alsó-magyarországi bányavidéknek XIV. századi virágzását veszszük fontolóra, mely az által bizonyodik, hogy I. Lajos király ismételve (1370 —1381 és 1382) itt tartózkodott«), s mint lengyel király 1381. Zólyomban (lengyel) országgyűlést is tartott, alig lehet kétségünk, hogy akkoriban — valamint Zólyom, Körmöczbánya és Beszterczebánya — úgy Selmecz is az ottani bányászat alapján tekintélyes város volt. Tanúskodik erről Selmecznek akkori terjedelmes bányászata is, melyhez 1352. a következő nevezetesebb bányatelepek tartoztak: Gerod (Koppanitz), Kartik (Kerlingen), Siglisperk, Diln (a mai Bélabánya), Sekken (Zsakil) és Kulpacli (Goldpacli.

7) Hodrics csak később keletkezett, Kerlingen elpusztulása után, de 1378. már szintén állt. Kachelmann János, a régi selmeczi u. n. bírókönyvet áttanulmányozván, ebből az ') Ez kitetszik az épen idézett szavakból; s úgy szintén Beszterczebánya és Libetbánya bányavárosok privilégiumai is arra vonatkoznak. 2) Fejér Cod. Dipl. Hung. IX. köt. 5. r. 390 1. 3) Róbert Károly királynak 1327-ki privilégiumában Gölniczbánya számára, mint alább. 4) Hunyadi Jánosnak 1454-ki levele Körmöcz, Selmecz és a többi alsó-magyarországi bányavárosokhoz, mint alább. 5) Henszlmann Imre : Jelentés a bányavárosokba tett régészeti kirándulásról, az Arcliaeologiai Közlemények Y. kötetében 146. sk. 11. e) Ráth Károly, a magyar királyok hadjáratai stb. Győr, 1861. (»Szemnicsei«-t Selmeczre kell értelmezni) 73. 81. és 82. 11. ') Fejér Cod. Dipl. Hung. IX. köt. 6. r. 54. 1., Kachelmann Geschichten der ungar. Bergstádte I. köt. 3. 1.