Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története. (Budapest, 1880.)

mely méltóságának és kivánatainak megfelelt volna. Az innen származott feszültség végre Y. Károly császárt arra bírta

> hogy mint közbenjáró lépjen fel, s testvérei közt a békés egyetértést ismét helyreállítsa. A császár fáradozásainak eredménye az volt, hogy Ferdinánd és Mária 1548. minden diíferentiáikra nézve egyezségre léptek, a miről Augsburgban márczius hó 7-kén ünnepélyes okmány készült. Minthogy pedig ez egyezség által Ferdinánd utódjai is kötve lettek , Maximilián főherczeg, Ferdinándnak fia, annak megtartására márczius hó 8-kán magát külön kötelezte x). II. E szerződésben az egyezség az alsó-magyarországi bányavárosokra nézve akkép lett megállapítva, hogy I. Ferdinánd azokat Mária királynétól haszonbérbe vegye és ennek fejében Máriának életfogytiglan évenkinti bért fizetni tartozzék, mely nem külön számíttatott, hanem Mária királynénak valamennyi javai és jövedelmei után összesen 34,000 magyar forintban lett meghatározva 2); a mihez képest tehát ez összeg talán helyesebben életjövedéknek lett volna nevezendő. Az ugyanazon ügyben még 1549. szeptember 17-kén Ferdinánd és Mária közt létesült pótszerződés, valamint az átadási okmányok is nagy érdekkel bírnak, melyeknek részletes fejtegetésébe azonban itt nem bocsátkozom. Mária királyné pedig ez időtől fogva visszavonulva élt, 1556. szeretett bátyját, V. Károlyt, lemondása után Spanyolországba követte, s elvégre itt 1558. október 18-án, ennek kimúlta után négy héttel, szintén meghalt, II. A Fuggerek mint a beszterczebányai rézbányászat haszonbérlői. 92. §. A beszterczebányai rézvállalat (Kupferhandel) a Fuggerek kezelése alatt. A Fuggerek a beszterczebányai rézvállalatot azon szerződés alapján birták haszonbérben, melyet Thurzó Elek, mint -) Hatvani id. m. II. köt. 153. sk. 11. a) U. o. 154. 1.