Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története. (Budapest, 1880.)
rékoskodni kezdett, különösen ott, liol nagyobb költségekre lett volna szükség. S ezekhez még az is járult, hogy az alsó-magyarországi bányászatra Ferdinánd, nővérének nevezetes követelései daczára, szintén mindinkább nagyobb befolyást gyakorolt, — igen sokban a királyné érdekében, de olyanban is, a miben ez előbb függetlenül intézkedett, Mindezek arra mutatnak, hogy Mária ügynökeinek eljárása elvégre, a megváltozott viszonyok közt, az alsó-magyarországi bányászat érdekeinek többé már meg nem felelt. 90. §. Az alsó-magyarországi bányászat igazgatása Mária királyné korában. I. Mária királyné előkelő administrativ notabilitas lévén, azon közigazgatási ügyességet, mely kormányzási emlékét utóbb Németalföldön nagyra emelte x), már Magyarországban, és névszerint az alsó-magyarországi bányavárosoknak neki átengedett birtokában kezdte kifejteni; s ezen ügyben szintén Behainib Bernát volt tiszti segéde. A támogatás, melyet az alsómagyarországi bányamivelés ez időben tapasztalt, nagy részben a királyné intézkedéseinek volt következése. Ezen uj igazgatási rendezés részleteinek kifejtése a jelen munka feladatához nem tartozik. Csak két reformját szükséges közelebb szemügyre vennünk, melyeknek maradandó jelentősége volt. Ezeknek egyike a körmöczi és selmeczi kamaráknak szervezése volt.Körmöczbányán nevezetes bányákat is bírt 2) ; és hajlandó lett volna a beszterczebánvai rézvállalatot is megszerezni, ezt azonban aFuggerek neki át nem engedték 3). Az ez időben híresebb bányapolgárok főkép Selmeczen tartózkodtak, s ezek közül különösen a Rothahnok (Rubigallus, Pál és Tivadar), Oder Simon, Schlaher Quirin, Unger Gergely stb. említendők. Az egykor nagyhírű selmeczi bányapolgári Rösel család ez időben halt ki. (1551). Juste Tivadar, Vie de Marié de Hongrie. Brüssel stb. 1861. 3) Ez a Körmöczbányán később tartott bányajárásokat tárgyazó jelentések szerint, az alsó altárna (tiefster Haupt-Erbstollen) körül, mely 1519. kezdetett meg, s oly módon alakult, liogy ott az u. n. »Gold-Kunstliandlung« keletkezett, s hogy ahlioz több más bányaépítmény és felkészítési műhely csatoltatott. 3) A királyné azonban az úrvölgyi bányákat bírta, 1. Hatvani id. m. II. köt, 181. 1.
