Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története. (Budapest, 1880.)
II. Mátyás király halála után t. i., a mikor az ország közrende különféle megtámadásoknak volt kitéve, s a fennálló jog érvényének biztosításához egyik hatályos mód az látszott lenni, ha határozottabb forma szerint megállapíttatik, — a körmöczi bányajognak írásba foglalása is korszerűnek találtatott. Ez Schayder Péter körmöczi kamaragróf, és Czon Miklós Körmöczbányán királyi bányamester által, a városi község beleegyezése mellett 1492. november 26-án (szent Katalin napja utáni hétfőn) történvén meg; így keletkezett Körmöczbányának első »Perck\verchsgerechtigkeith-ja, német nyelven, mely 26 czikkből áll, s az ottani városi jegyzőkönybe első helyre kebleztetett be. Azonban mikor az alsó-magyarországi bányavidék később Mária királyné birtokában volt, ennek kamaragrófja, Beheim Bernát, 1537. e körmöczi bányajoghoz, segédtiszteinek, valamint a városi tanács és a bányapolgároknak hozzájárultával még 18 czikket ragasztott, III. A körmöczi bányajogra nézve megjegyezendő, hogy a megállapítása utáni idő sem egészére, sem egyes határozmányaira nézve felvilágosítást nem igen nyújt; mert a nem sokkal később beállt bányajog-reformok alkalmával körmöczi felvilágosításokká alakíttatván át, eredeti formája szerint megszűnt érvénynyel bírni. Ellenben igen tanulságosak reá vonatkozólag az adatok és okmányok, melyek közvetlenül a XIV. és XV. századi körmöczi bányászatnál alkalmazott jogról korunkra jutottak. 85. §. 3. A felső-magyarországi bányavárosok, név szerint Gölniczbánya régi bányajoga. I. Erről csak töredékes tudomásunk van; s a müncheni kir. könyvtár azon kézirati codexe, mely a legkörülményesebb adatokat tartalmazza, sem hiteles kiadvány, vagy ilyennek hiteles másolata, hanem egyedül valamely magánszemély 1500 készült Írásbeli feljegyzéseinek foglalatja. 1) II. A régi gölniczi bányajognak e kéziratban foglalt szövege, keletkezésének idejéről mit sem tartalmaz. Hihetőleg a XV. század első felében lett megállapítva; s két részből áll, a tulajdonképi bányajogból, mely 16 czikkben foglaltatik, és a Ez a kézirati papircodex az augsburgi városi könyvtárból kerület Münchenbe; s igen valószínű , hogy még a XVI. században, a Tliurzó és Fugger családok összeköttetésének következtében Magyarországból Augsburgba lett hozva. MAGYARORSZÁG BÁNYÁSZATÁNAK KRIT. TÖRT. 12
