Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története. (Budapest, 1880.)

szabadítsa — ennek bevitelét eltiltotta; Thurzó János pedig ennek folytán Beszterczebányát tette réziparának központjává. II. Láttuk fenntebb, kogy a mikor Thurzó János az Ernustféle városi és bányabirtokot 1494. huszonkét évre haszonbérbe vette, akkor Fuggernek ebben még nem volt része. Azonban az 1515-kiés 1522-ki szerződésekben a Fuggereknek is volt már része. A viszonyok mindazonáltal úgy hozták magukkal, hogy a Thurzó-Fuggerféle megállapodások már 1525-ben értek véget. Az országnak megzavart állapotai, a török veszélynek folytonos növekedése, a belső pártoskodásnak a lega.ggasztóbb fokig való kifejtése, a kereskedésnek csaknem általános pangása, a pénz és pénzverés ügyének módnélküli rendetlensége, és több más ok ugyanis oly feszültséget idéztek elő Beszterczebánya társadalmi viszonyaiban is, hogy ez az ottani bányavállalatokra is a leghátrányosabb befolyást gyakorolta. A városnak folytonos súrlódásai a nagy bányavállalatok birtokosaival és haszonbérlőivel már Mátyás király korában kezdődtek.

1) Most azonban a Thurzókat, és különösen aFuggereket még azzal is vádolták, hogy a közönséget nyerészkedési czélokból saját érdekökben kizsákmányolják. Ez, valamint a bányásznépnek azon pana sza, hogy bére az uj, könnyebb verésü pénzben fizettetik, elvégre a kedélyeket annyira felháborította, hogy 1525. a munkások közt formaszerü lázadás tört ki, s a különben is fenforgó egyél) okokkal együtt (p. o. a bányaterményekkel való tilos kekereskedés) Lajos királyt arra indították, hogy — miután a Fuggerek az 1525 : 4. t, cz. által az országból már száműzve voltak — a beszterczebányai rézbányászatot, s az ahhoz tartozó műhelyeket a királyi kincstár javára lefoglalta. IV. A besztercze-bányai bányásznép 1525-ki lázadásának ily fontos következményei lévén, meg kell jegyeznünk, hogy a bányásznép 1525. május 20-kán kiegyezkedett ugyan a Thurzók tisztjeivel

2) ; hogy azonban maga Thurzó Elek már azon J) Ipolyi Arnold, Beszterczebánya városa műveltségtörténeti vázláta, Budapest, 1874. 108. 1. (1874-ki Századok 693. sk. 11.) 2) »Nos Judex et- Jurati Consules Civitatis Novi Solii stb. quod ipsa die datarum illarum litterarum in praesentia nostrum omnium, atque nobilium et strenuorum dominorum Mathiae Hayny protunc Castellani Castri Vetero Zoliensis, ac Johannis Dobroviczky et Georgii Mitsinsky, in-