Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története. (Budapest, 1880.)
nyászatot a boszniai bánok és királyok, névszerint Tvartko bán (1376. királynak koronázva), Dabisia István, és Zsigmond magyar király is hathatósan pártfogolták, úgy, hogy ennek folytán jelentékenyen felvirágzott. Mint bányatermékek az aranyon, és kiválólag az ezüstön kívül, még a boszniai ólom, réz és vas is híresek voltak. Különösen a vasat ma is oly jelesnek tartják, mint a stajerit, gömörit és hunyadit. II. Bosznia régi fontosabb bányahelyei a következők voltak: Szrebernicza, 1) egykor Bosznia legelőkelőbb bányahelye, mely — mint látszik — a régi római Argentaria helyén épült, s különösen ezüstbányái után volt híres; — 01 o v o, vagy helyesebben az annak közelében egykor nevezetes, de a török uralom alatt egészen elpusztúlt bányaváros Dubovsticza, hol névszerint jó ólmot termeltek; — Z v o rn i k, melynek egykor híres arany-, ezüst- és ólombányamívelése volt, — Kressevo, melynek környékén arany, ezüst és higany ásatott; — Fojnicza, híres vastermeléssel, melynek szomszédságában, a Zec hegynek oldalán azon időben, mikor puskapor a bányászatnál még nem használtatott, ezüst- és rézbányákat míveltek; — Ostruzsnicza (locus de Choynicza), ezüstbányászattal, a XV. században a boszniai érczés fémkereskedésnek középpontja; — Busovacsa, Serajevo és Travnik közt, egykor nevezetes bányahelység, hol azonban most már csak vasat termelnek; — Stari - Majdan vidéke, hol gazdag arany-, ezüst- és vas-érczeket találnak, s melynek régi bányászati jelentőségét neve hirdeti; hol azonban jelenleg szintén csak vasat termelnek; — Konjicza, a Herczegovinában, a Narenta bal partján, melynek közelében a Zlatár nevű helységen a török uralom előtt mívelt, de már régen felhagyott bányák omladékai találtatnak. I. köt. Raguza 1802. 227. 1.) azt beszélik, hogy már Kulin bán (1180 — 1204.) az Olovo és a Jagodina hegy közti bányákat két raguzainak adta haszonbérbe, kik ott egy várat építettek, melyet Raguza szláv neve (Dubrovnik) után Dubrovniknak neveztek. Ez lett alapja a raguzai coloniának Boszniában, mely a későbbi időben az ottani bányászatnál főfontosságú szerepet vitt, *) Jirecsek id. m. 50. 1.
