Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története. (Budapest, 1880.)

A XV. század első felében Brankovics György fennállásának fő támasza még Novo Brdo bányáinak jövedelme volt;

1) míg végre 1455. június l-jén II. Makomed török szultán hatalmába került; azonban török uralom alatt már csak igen rövid időig volt képes magát tartani, s a beállt katastrofa után anynyira elpusztult, hogy régi jelentőségének még nyomára is alig lehet találni. 69. §. Bosznia. I. Azon vidékek, melyekből Bosznia alakúit, a Peutíngeri táblán Argentaria-nak neveztetnek; világos bizonyságáúl annak, hogy itt a római birodalom végkorában még bányák és névszerint ezüstbányák míveltettek. S ennek felelt meg az ország későbbi állapota is; mert alig van része a különben is túlnyomókig hegyes Boszniának, hol a török uralom előtti bányászat maradványaira nem akadnánk;

2) mikép ezt az országnak seregeink által legújabb időben történt occupatiója is bizonyította. Boszniában az első bányamívelők szintén szászok voltak,

3) s a raguzaiak mint vállalkozók és kereskedők szintoly fontos befolyást gyakoroltak, mint Szerbiában.

4) Különben itt a báeme szoros összeköttetésből lehet megmagyarázni azon tényt is, hogy Novo-Brdo történetét csaknem kizárólag a raguzai levéltárak adataiból lehet tanulmányozni. L. Jirecsek id. m. 45. és 55. sk. 11. Brocquière Bertrand, jó Fülöp burgundiai herczeg fölovásza, erre vonatkozólag 1433. ekkép tudósít : »Celui ci (le despote de Eascie uu de Servie, azaz Brankovics G3

Törgy) possède sur la rivière (Morava), et aux confins communs de Bulgarie, d'Esclavonie, d'Albanie et de Bosnie, une ville nommée Nyeuberge, qui a une mine portant or et argent tout à la fois. Chaque année elle lui donne plus de deux cent mille ducats, m'ont dit gens qui sont bien instruits. Sans cela il ne seroit pas long-temps k être chassé de son pays.« Voyage d' Outremer et retour de Jerusalem (Mémoires de l'Institut National, Sciences morales et politiques. V. köt. Paris, XII. 594. 1.) 2) »Ausim dicere, in Begno Bosnae dari mineralia omnigena, et vix crediderim dari metallum, quo soli Bosnensis viscera carent.« Occliievja Fülöp : Epitome vetustatum Bosnensis Provinciáé, Anconae 1776. 109.lap. 3) Jirecsek id. m. 44. 1. ') Raguza történetírói (Luccari, Annali di Eagusa Velencze 1605. 16. 1. ; Appendini, Notizie istorico-critiche sull' antichità stb. de' Ragusei