Kővárvidék, 1907 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1907-03-31 / 13. szám
IV. évfolyam Nagysomkut, 1907. március 31 13-ik szám. Egész évre . Fél évre . . XUőflxetéisl ár: . . . 8 K Negyed évre . . . 4 „ Egy szám ára . . 2 K 20 fillér Főszerkesztő: Dr. Olsavszky Viktor. Felelős szerkesztő: Barna Benő. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagysomknt, Teleki-tér 3SS. sz. MEÜJELEN niNDEN VASARNAP. A föltámadás. A föltámadás ünnepét üli a Jíerősz^ tény civilizált világ. Ezek a nag/iféjresZ-". tény ünnepnapok azaoban ünnepiiap^i, az egész emberiségnek, nem azért,"fiiért a keresztény vallás a földkerekségMiral- kodó vallása, társadalmi vonatkozásaik vannak, amelyek közösek az egész emberiséggel A föltámadás erkölcsi lényege a jónak győzelme, az igazságnak diadalmaskodása. Ez a lényeg pedig örökidőktől fogva érdekelte az egész művelt emberiséget s éppen ebben van ennek az ünnepnek is, a kereszténység husyét- ünnepének társadalmi vonatkozása. Tehát a jónak győzelme, az igazságnak diadalmaskodása! Akik alapvetői voltak a keresztény vallásnak, keresztény dogmáknak, tanításoknak, jól tudták, hogy mit cselekszenek. Ők szociológusok voltak, természettudományos alapból indultak ki, s nem rajtuk múlt, hogy tanításaikat a későbbi nemzedékek rosszul magyarázták. A\jónak, az igazságnak győzelme volt pujslen idő harcának a célja. Ez a mai kötelmek ütköző pontja is. f J ?di hát az a föltámadás? Az emberi igazság életrekelése. Mi az emberi igazság? Az, amit a nagy társadalom gondolkodói hirdetnek, a munka megbecsülése. Mert az egész természeti rend középpontja a munka. Innen indul ki és ide tér vissza minden. Ez az alapja tudománynak, művelődésnek, haladásnak, jóllétnek, fizikai és lelki boldogságnak és boldogulásnak. A munka! A munka! Értsék meg hét már az idealisták, a munkában van a legfőbb ideál. A kézzelfogható értéket jelentő, forgatható munkában testesül meg még az ő világuk is: az álmok világa. Ilyen nagy ünnepeken, amikor a szivekbe oltott s a lelkekbe nevelt vallási érzés hivő hittel, vak buzgalommal fordul a dogmákba foglalt eseményekhez, ilyenkor, amikor fogékonyabb, érzékenyebb a lélek az eszme iránt, értessük meg az emberiséggel, hogy mi is az a feltámadás. A feltámadás az, amit Krisztus akart vele példázni. — Miért támadt fel vájjon Krisztus urunk? A szentirás tanítja: hogy megváltsa az emberiséget. Husvét ünnepe tehát az emberiség feltámadása. — A nyomorúság, a jog- fosztottság sziklájával födött, elnyomott emberiségnek feltámadása. Értsétek meg tehát, ünneplő emberek, értse meg hát minden igaz keresztény, aki hű követője akar lenni Krisztus tanításainak. Az emberiség feltámadásra, megváltásra vár. — Sírja mélyebb, szenvedése, nyomora egyre kiáltóbb, tehát egyre sürgetőbb az idő, hogy megváltassék. Semmi késedelem. A jövendő nemzedékek elé hogyan álljon a mának, a jelennek nemzedéke, ha az Istentől, a teremtéstől rá jarótt feladatot nem teljesiti? A „KŐYÁRYIDÉK“ TÁRCÁJA. A sápadt fiú.- Irta: Németh Jenő. — Hárman ülnek a szobában: Károly a férj, Olga a felesége és Ernő, a sápadt, beteges, húszéves fiú, Károly unokaöcscse. Károly erős, egészséges, kövéres, jól táplált ember, aki a feleségét, az asszonyt, igazi házastársnak tekinti. Nem szenvedélyes, nem érzékeny, amolyan egyszerű, jó ember, aki tiszteli a feleségét, kedveli, szereti, mint házastársát. Már harmadik éve, hogy együtt vannak Olgával, gyermekük még nincsen. Kedveli otthonát, de azért délutánjait rendesen barátai körében tölti el a kávéházban s ha este hazajön vagy eltávozik hazulról, amúgy megszokásból, sőt mondhatni: az illendőség kedviért homlokon csókolja az asszonyt. Most, hogy ott ül a puha fotelben, jóleső érzéssel nézi Olgát, aki egy nyakkendőt készít Ernőnek, a sápadt fiúnak. Ernő közvetlen Olga mellett ül és nézi, hogyan készül a nyakkendő. Károly elnézi mindkettőjüket és örül a lelke, hogy Olga úgy kedveli, becézgeti ezt a beteg fiút, olyan jó hozzá, mintha édes volna anyja. Pedig hogy félt, mikor egy évvel azelőtt házába vette unokaöcscsét, hogy talán ez Olgának nem lesz tetszésére; idegenkedni fog a sápadt, beteges rokontól, és félt, hogy undorodni fog a mellbeteg fiútól, aki gyakran köhécsel, gyönge, alig hallható hangon beszél és folyton szomorú, levert .... Miután azonban az ellenkezőjét látja, elgondolja, hogy milyen jó, gyöngéd anya lenne ebből az asszonyból . . . Egy nagyot sóhajt, aztán feláll, odamegy az asszonyhoz, homlokon csókolja, Ernővel némán kezet fog és elmegy barátai közé a kávéházba. Se Olga, se Ernő, nem kérdik, hová megy, mikor jön? Tudják, megszokták már. Olga és Ernő maradnak ketten. Ernő feláll, odamegy az ablakhoz, kikönyököl és nézi az ablak alatt elterülő kis teret. A tavaszi nap kellemes, enyhe szellője megsusogtatja az ablak alatt felujuló fának zöldes gályáit. A még friss falevelek lassan himbálóznak a hullámzó légtől és világos-zöld szinöket csillogóvá változtatják a lenyugvó napnak sugarai. Ernő is úgy élvezi e sugarakat, mint a fiatal falevél, amelynek^ niég érnie, erősbödnie kell a nap melegétől. Őt is megszállja egy jóleső érzés; az üdítő, friss levegő, a napsugár felmelegiti sápadt arcát. Olga is odajön az ablakhoz és melléje könyököl. Egymáshoz simulnak szorosan .... — Megfázol édesem, - szólalt meg Olga Ernőhöz fordulva és megsimogatja a sápadt j fiú szép, fekete lecsüngő fényes haját, miköz- j ben hízelgő, meleg hangon mondja: — Még nem elég meleg ám a levegő és | nem szeretném, ha megfáznál, kis aranyom ! . . — Nem a, nem fázom, sőt igen jól érzem magam igy melletted — feleli a sápadt fiú és még jobban hozzásimul a fiatal, kedves, szép j szőke asszonyhoz. Hosszú csönd. Ernő tovább nézi a hullámzó, kis teret, Olga elgondolkozik . . . Egy év története tűnik szemei elé. Mióta náluk van ez a beteges, sápadt fiú, milyen nagy változás állott be életében. Maga előtt látja Ernőt, amikor először lépett be házukba; félénk tekintetével, beteges kinézésével, amelyből azonban a ragaszkodás és a szeretet sugárzott ki; egyszerre megnyerte tetszését. Férje mindig kérte, hogy legyen jó, nyájas a kedves beteg fiúhoz, akinek nincsen senkije e világon; ne hagyja magára beteges gondolataival, hane £ kaphatók kedvező részletfizetésre Vertheimer Lipót-nál Szatmár Kazinezy-utca 17. (A zárdával szembe). Arjegyzéliet ingyen ós bérmentve Küldöd toárlstineK.. Legjobb varrógépek
